(Ez az írás az azóta megszüntetett Yotengrit Egyház nyilvántartásba vételekor született, s eredeti formában olvasható – a Szerkesztő)
Nyilvántartásba vétetett a Yotengrit Egyház
Végre! „ Yotengrit a Tengervégtelen Ős-Szellem Egyháza” néven nyilvántartásba vétettünk. Úgy tűnik, olyan jogászok ítélkeztek ezúttal, akik a törvényt ALKALMAZZÁK, nem pedig FÖLHASZNÁLJÁK elfogultan, vagy elkötelezettségből más egyház felé.
A végzés az egyház célját is tömören, összefoglalóan fogalmazta meg: „Spirituális és tanító: ősi alapokon álló korszerű istenhitet hirdeti, melynek gyökerei nemzetünk múltjából erednek. Istenhez, ezáltal a természethez és természetességhez visszavezetni a kétkedő lelket, az értelmetlen és érthetetlen különválasztásával”. Mit jelent ez a hitvallás, nagy címletről apróra váltva?
A Yotengrit Egyház nem nosztalgikusan magyarkodók klubja, a vallás nem romantikus múltba projektálás, hanem a rábaközi Tudók ránk testált szellemi hagyatéka. Tételes, tehát teológiával, filozófiai alapokkal, liturgiával és erkölcstannal, valamint „tételekkel” (dogmákkal) rendelkező vallás. Alapját a jégkorszak embere rakta le, amikor az emberek még kisebb közösségekben éltek. Duális világszemléletüket, a Nősténység – Hímség kiegészítő egyensúlyát korabeli tapasztalatuk kristályosította ki, beleértve a bölcselet társadalmi vetületeit, erkölcsi, jogi és szociális vonatkozásban egyaránt. Erre szükségük volt, hogy élni, létezni tudjanak. E világszemlélet – a ráépült jog- és erkölcsrenddel – a jégkorszak emberének társadalmi szerződése volt, a békés „termelés” érdekében. Mindent szabad (de csak azt!), ami nem árt másnak. Ez a „jó szomszédság törvénye.”
A magyar BÜ-ÜN (BÜHN) néven nevezhető vallás ennek a jégkorszakbeli hagyománynak a továbbvitele. Nemzeti oly módon, hogy az egyént nem dobja az emberiség tengerébe, hanem a családba helyezi, a családot a nemzetségbe (ma úgy mondják önkormányzati alapegység) a nemzetségeket a törzsbe (ma régiók), azokat pedig a nemzetközösségekbe. A nemzetet pedig a NEMZETEK KÖZÖSSÉGÉBE. A világközösség a Yotengrit tanok vetületében csak mint nemzetek szövetkezése, nem pedig mint fölbomlása képzelhető el. A Yotengrit Egyház az egyén, a család, azaz a társadalom alapsejtjeinek létjogosultságát védi, világközösségben pedig a nemzetet. Mink, magyar követői, tagjai, a magyar nemzetet – a „jó szomszédság törvénye” jegyében – politikai szemszögből nézve nem jobbról, nem balról, nem is középről, hanem föntről. Ne tévesszen meg senkit az a szomorú tény, hogy a Yotengrit nevével is többször visszaéltek illegálisan a világhálón. Többnyire szélsőjobb színezetben.
A Yotengrit Egyház nem politikai csoportosulás. A politikához erkölcsi vonatkozásban szól hozzá és tagjaitól is elvárja, hogy ne vegyenek részt általánosító akciókban. Vallásos tételünk, hogy nincsen kollektív vétkezés, kollektív felelősség, kollektív megváltás. Ebből kifolyólag kollektív vád sem lehetséges. Az sem politika, hogy autonóm régiókat követünk. Az egyén – család – nemzetség – törzs – nemzet – nemzetek közössége láncolatból ez a szem sem hiányzik. Az meg különösen erkölcsi kérdés, hogy a „semmit sem szabad, kivéve, amit mégis” jogi berendezkedés helyére a „mindent szabad, kivéve, amit mégsem” lépjen. Ez a hagyományos, sikert biztosító út, őseink útja. Mert a hagyományápolás nem az, hogy évente egy-két héten át Bendegúzt játszunk egy jurtában, hanem az, hogy fényt derítünk a tényleges múltra és abból okulunk.
A Yotengrit vallás tapasztalati vallás, logikája misztikus, misztikája logikus, duális filozófiája pedig egyedülálló és időtálló. A munka és munkáltatás viszonyára vonatkozó tan ma is érvényes. Mai fogalmazásban ez így hangzik: „tőke meg munkaerő nem ellentétek, nem ellenségek, hanem együtt alkotják a produktív termelő erőt. Közös ellenségük a parazitizmus. Koronként más-más formában, ma pl. bürokrácia, bankokrácia formájában.
Erről a tételről tényleg elmondhatjuk, hogy a békés termelés teológiája! Ha e nézetet, világnézeti keretével együtt ki nem szorította volna a kereszténység által imponált ó-perzsa „szeredás” (zarathusztrista) polaritás teológiája – mely a kiegészítő kettősség helyett a szembeállító kettősségeket dogmatizálta -, elkerülhettük volna az un. osztályharcot. Még nem késő átgondolni a sorskérdéseket! Ezt az ősi filozófiát, a rá épült teológiával, jogrendszerrel együtt egy magyar szubkultúra őrizte meg. Hozzánk, a mi nyelvünkön szólnak, szóltak először az ősök. Nem hitet tukmálnak ránk, sőt arra biztatnak, hogy ne higgyünk, hanem vegyünk mindent fontolóra és győződjünk meg! Az Istenképet sem dogmatizálja ez a vallás. Ez teszi lehetővé, hogy a hitet ki-ki a saját színvonalán gyakorolhassa.
Amit nem tudunk, nem értünk, az nem mindig értelmetlen. Aminek viszont nincs értelme, az nem szent titok, hanem hülyeség – egyszerűen. A Yotengrit vallás alapköve nem a Hit, hanem az életmód a tan eszmerendszerének jegyében. Pásztor és nyáj viszony nincsen. Régi egyházatyák szerint „méltóbb akár utolsónak lenni az emberek között, mint elsőnek a birkák között” Ebben az eszmerendszerben Anyag meg Szellem nem ellentétek, hanem az ősenergia más-más megjelenési formái. A Szellemnek is van minősége és mennyisége.
A Yotengrit vallás tételei szerint Isten mibenlétét nem ismerjük. Érezzük, hogy Ősszellem és szellemős, akiből, akinek szellemanyagából teremtődött vagy teremtetett minden. A természet is. Ezért a helyes életút a természetesség. Az ősistenség nőstény energia. Ez a hittétel különbözeti meg a Yotengrit vallást minden más vallástól. Egyébként sem szekta, azaz nem kiválás eredménye, nem is eszme-összeollózásé. A magukat táltos hitnek hirdető, pogánykodó és öszvér-keresztény fantáziaegyházaktól pedig az különbözteti meg, hogy TÉNYLEGES HAGYOMÁNY korszerű megfogalmazása. Híveket nem toborzunk. Akit érdekel az egyház és a TAN, olvassa el a Yotengrit könyveket (Püski Kiadó). Ha fölismerte, hogy az üzenet neki szól, kérdezhet és mi válaszolunk. Mivel pedig egyre többen kérdeznek és kérik fölvételüket Egyházunkba, szükségünk lesz oktatókra.
A különböző fokozatokat megnevezzük, de a Táltos megnevezést tudatosan kerüljük. Ezt a szép nevet már annyi hamis ősiséggyártó gyalázta meg, hogy nagyon nehéz lenne rehabilitálni. A Yotengrit Akadémia magas szinten szándékozik elemezni a TANT. A gyógyászatot is. Az eszmék küzdőterén szívesen látnánk ellenfeleket, de ellenfelek nincsenek, csak gyűlölködő kiskaliberű ellenségek vannak.
Hamis múltgyártók, de tudatos árulók is, akik maguk nem hülyék, de hülyítenek. Ők, illetve azok, akik őket pórázon igazgatják, tudják, hogy a Magyar Nemzet, s azon túlmenően a világ sorsának jobbrafordulása most már csak a Yotengrit eszmeiség jegyében lehetséges. A globalizáció – mely nem egyéb, mint megfordított osztályharc – új rabszolgatartó társadalomhoz vezethet. Valaha a munka volt nemzetközi, a tőke nemzeti. Most fordítva van. A globalizáció a tőke internacionáléja, a tőke tehát nemzetközi. A nemzeti védővámoknak megfelelő bezárkózás a munkásságra jellemző. A Yotengrit vallás tanítása szerint viszont tőke és munkaerő együtt alkotják a termelőerőt. Kiegészítik egymást a dualizmus jegyében. EGY harmonikus erővé. Jó volna, ha ezt mind a két fél átgondolná!
ÉRDEKLŐDJ, MÉRLEGELJ, GYŐZŐDJ MEG és „Ne árts, ne bánts, istápolj, segíts!
Lehetséges, hogy erre az intelemre elvigyorodik a sikeres vállalkozó, mert nem tudja, hogy, nem az a sikeres, aki fönt van, hanem aki fönt is marad. A Yotengrit tan, az évezredes tapasztalat ehhez is segítséget nyújt. A lelkiség komponensei, a becsület, könyörület, és a rokonszenv porítása a nagyobb haszon rovására épp úgy gazdasági faktorok, mint például a magyar bürokrácia által ignorált IDŐ. A Yotengrit egyház kulturális, szociális tevékenységek ésszerű hálózatát szándékozik létrehozni, továbbá a gyógyászati harmónia megteremtését az akadémikus, ill. sámánisztikus gyógyászat között. A Tan alapfilozófiájának megfelelően, a kiegészítő dualizmus jegyében.
Az egyház nem politizál, de küzd a Törvényesített igazságtalanságok ellen. Mert ahol az állam útonálló, tolvajjá válik a nép. Ez pedig nyomorhoz vezet, a nemzet öngyilkosságához. Ezt megakadályozandó hozatott nyilvánosságra a tan, minden magyar honpolgár érdekében, legyen bármilyen származású, vallású, vagy pártállású. És minden magyar érdekében határon belül és kívül!
Áldás minden jó szándékú emberre, külön áldás azokra, akik a Yotengrit Egyház „sínre segítésén” munkálkodtak!
Zengő Nyíl bácsa (Máté Imre) – Egyházfő