Alkotmánytervezet a Yotengrit jegyében
KÖTÉSEK ÉS INDOKLÁSOK
MIÉRT MAGYAR SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG?
Az Európai Unió, melynek Magyarország tagállama, óhajtja és pártolja a regionalizálást. Ennek különösen ott van nagy jelentősége, ahol évszázadokon át erős volt a központi hatalom. Az ilyen országokban, pl. Franciaországban és Magyarországon megyerendszert alakítottak ki fölülről. Ez által akadályozták meg, hogy azok a központi hatalommal szemben ellensúlyként léphessenek föl. A tartományokból összeállt, vagy tartományokba osztott országok hátránya, a feudális anarchia veszélye volt, de gazdaságilag eredményesebbnek bizonyultak a távoli központokból irányított megyéknél. Önállóbbak voltak, ezért irányítóik gondolkodásra kényszerültek.
Magyarország esetében, legelőnyösebb államszerkezetnek az alulról szerveződő régiók szövetsége kínálkozik. Ebben a szerkesztésben az államrészek mint rész államok önálló hatáskörökkel (kompetenciákkal) rendelkeznek. Ez a rendszer gazdasági föllendülést eredményez a belső piacon, a világpiacon pedig együtt és külön-külön is kereshetik a boldogulást. Lehetőségük nyílik külön-külön a szomszédos országok régióival kooperálni, és regionális szinten, gazdasági és kulturális vonzáskörükbe integrálni az ottani magyarságot is. A tehetősebb régiók támogatni tudnák a szegényebbeket, mert ellenőrizhetnék a segély útját. Ezek a rész államok, mint korszerű régiók, megyék szövetkezéséből képződhetnek. A megye megmaradna közigazgatási alegységnek a régión belül.
A „Kötések és indoklások” paragrafusait egy megálmodott MAGYAR FÖDERÁCIÓnak szántam, mely még előállhat, a Magyar Szövetségi Köztársaság gazdasági és politikai sikerei nyomán. De alkalmazható a Magyar Köztársaságnak vagy csak Magyarországnak nevezett államra is.
Patetikusabb alkotmánytervezetet is írhattam volna, és minden bizonnyal írnak mások. Ám a hasznavehető alkotmány, nem parancsolatok özönét zúdítja elérhetetlen magasságból a honpolgárra, hanem hétköznapi alkalmazásra hasznavehetővé teszi azt az alaptételt, hogy mindent szabad, ami nem árt másnak. Az alkotmánynak azt kell megfogalmaznia hogy mit nem szabad, és hogy mit kell cselekedni. Ami ezen kívül van az magától értetődik. Mindent szabad, ami nem árt másnak! Ami árthat közvetve vagy közvetlenül azt kivonjuk, és előáll a jogi tétel: MINDENT SZABAD, KIVÉVE AMIT NEM!
Ahol rossz a törvény, ott a honpolgár az állam alattvalója. Ahol jó a törvény, ott a közösség tagja. Az embereket elsősorban nem az érdekli hogy a magas politikában mi lehetséges, mi nem, hanem az hogy nyugton hagyják-e, békében tud-e élni. Ezért tartottam fontosabbnak a mindennapi életre vonatkozó jogokat és tilalmakat megfogalmazni hangzatos frázisok helyett. A gyakorlati embert elsősorban nem az érdekli hogy pl. egyenlő-e minden ember, hanem hogy pl. macerálják-e azért, hogy a horgásznaplójába elfelejtett bejegyezni egy 10 dkg-s keszeget. Az is jobban érdekli, hogy mit eszik holnap.
Nem sokkal azt megelőzően, hogy Magyarország fölvétetett az Európai Unióba, azt mondtam a „Magyarország 2000 tanácskozás” parlamenti ülésén: „Arra kell törekednünk, hogy ne napszámosai, hanem részvényesei legyünk Európának!”
Napszámosai lettünk…
Azzá csaltak, loptak, hazudtak, árultak, árusítottak bennünket. Ady szavaival élve, „Vén huncutok és gonosz ostobák.”
Mégse csüggedjünk, mert van remény fölemelkedésre. Ez az alkotmánytervezet ehhez hivatott utat egyengetni.
Bágyogszovát, 2011. március 13.
Máté Imre
„Íme, én, nevesembiztos ősök tudásának őre, szólok
UKKÓ, a BOLDOGASSZONY nevében.”
MINDENT SZABAD, AMI NEM ÁRT MÁSNAK
Nem árt földnek, égnek,
nem árt más embernek.
Ne bánts, ne árts,
istápolj, segíts!
A jó törvény nem tégedet bánt,
másokat oltalmaz tőled.
A rossz törvény nem tőled véd másokat,
tégedet bánt.
Az ÁLLAM szabad egyének akaratának közös nevezőre hozott cselekvő eszköze. Ennek értelmében nincsen joga bármit is ENGEDÉLYEZNI, de joga és kötelessége jó és hasznos, meg szükséges cselekedetre buzdítani, és TILTANI mindazt, ami logikus mérlegelés eredményeként árthat közvetlenül, vagy közvetve másnak.
Erre vonatkozó tételek írásba foglalt tárát nevezzük
ALKOTMÁNYNAK.
Lényegére szűkítve csak két társadalmi rendszer létezik; az egyik, amelyikben mindent szabad, kivéve azt, amit mégsem, a másik, amelyben semmit sem szabad, kivéve azt, amit mégis.
E második típusú rendszer nagy létszámú, egyben sanyargató jellegű bürokráciát termel ki és életképtelenségbe sodorhatja az országot. Magyarországon ez a típus a honos… A Yotengrit világszemlélet jegyében szerzett alkotmány ezen akar változtatni.
EMBER ÉS TERMÉSZET
§1/a) Az ember a természet része. Nőnek, vagy férfinak születik. Férfi meg nő nem ellentétek, nem ellenségek. Kiegészítik egymást, a fajtát tovább vinni képes EGY EGÉSSZÉ.
§1/a-1) Mivel az ember a természet része, joga van a természetben éléshez és a természetesen éléshez is. Joga van lakhelyhez, nyílt lánghoz, állattartáshoz, növénytermesztéshez, egészséges környezethez és az utódláshoz.
§1/a-2) Mivel az embernek értelme és szabad akarata van, nem lehet, nem szabad előírni mit hihet, gondolhat – és hogyan. Ennek értelmében ellenkezik az emberi jogokkal, vallást államvallássá, ideológiát állameszmévé kikiáltani.
§1/a-3) Az emberi társadalom nem hangyaboly. Az egyén nem központ által programozott részföladatvégző, hanem független egyén. Az egészséges emberi társadalom szerkezetét tekintve hangyaboly fordítottja; független egyének összessége alkotja, mely koordináló központot teremt. Ez az állam.
§1/b) A különféle emberfajták mind egyenértékűek, de mint minden élőlény alfajtái rendelkeznek és rendelkezhetnek fajtajelleggel, ugyanígy a népek, nemzetek.
§1/c) Minden népnek, nemzetnek joga van a kultúrája ápolásához, nyelve, írása használatához.
§1/d) Minden földrajzi területtel azonosítható nemzetiségnek, népcsoportnak, függetlenül területe nagyságától és létszámától, joga van saját döntése alapján az önálló állami lét bármilyen formájához.
§1/e) A szórványosan létező őshonos nemzetiségeknek, népcsoportoknak is joga van helyi önkormányzatokhoz és kultúrájuk, nyelvük ápolásához, ill. használatához. Magyarország, a mindenkori magyar állam, a magyar nemzet támogatja a kis népek, nemzetek függetlenségi törekvéseit, a fegyveres harcot is, ha az nem terrorizmus jellegű. Terrorizmusnak azt a harci tevékenységet nevezzük, mely nincs tekintettel a konfliktuson kívül állókra.
§1/f) A Bevándorló nem számít nemzetiségnek. Tömeges bevándorlás esetén sem.
§1/g) A mindenkori magyar kormány köteles arra ügyelni, hogy területet fedő bevándorlás ne történjék. Az elmúlt évezredben menekült és éhező népcsoportok területet fedő letelepítése vezetett a magyar etnikum megbontásához, végül is Trianonhoz!
§1/h) Az üldözöttnek, tehát annak, akit politikai okokból üldöznek, vagy vallása, népcsoporthoz való tartozása miatt jogfosztják, Magyarország menedéket ad, akkor is, ha az szövetséges államból fut oltalmunk alá.
ÁLLAM, ORSZÁG, NEMZET
§2/a) A magyar állam független, ezért nem irányítják valahonnan, hanem polgárai összakaratának
megtestesítője, a különféle elgondolások közös nevezőre hozatala révén.
§2/b) Az államhatalom föladata az ország képviselete az EU-ban és a Nagyvilágban; az országon belül pedig a társadalom és a gazdaság életképességének biztosítása, melynek fontos pillérei a közbiztonság szavatolása, a kultúra minden ágazatának ápolása, fejlesztése.
§2/c) Az államnak nem az a feladata, hogy bármit is engedélyezzen, hanem az hogy tiltson, ha a szó, írás vagy cselekvés kárt okoz másnak, veszélyeztet mást, bármi módon árt másnak.
§2/d) Országunk, Magyarország jelenleg az a terület, melyet a „trianoni” Magyarországnak nevezünk. A MAGYAR ÁLLAM HATÁSKÖRE ENNEK HATÁRAIN BELÜL ÉRÉVNYESÜL. A magyar nemzet tagja pedig minden magyar, aki magyarnak érzi magát, határon belül és kívül. Mindvalahánynak joga van a magyar állampolgárság birtoklásához.
§2/e) ÁLLAMPOLGÁR és VÁLASZTÓ HONPOLGÁR két különböző fogalom. Az állampolgár az állampolgárság minden előnyét élvezi, és nemzetet érintő ügyekben szavazati joga van, de a magyar államot érintő ügyekben a határon kívül élő állampolgárnak csak akkor van szavazati joga (pl. parlamenti választás) ha:
– Magyarországon bejelentett lakóhelye, vagy üzleti, gazdasági érdekeltsége van, továbbá, ha nincsen ugyan lakhelye Magyarországon, érdekeltsége sincs, de CSAK magyar állampolgár, aki valamilyen okból külföldön él. (Pl. külföldre szerződött dolgozni és nem tud két lakást fönntartani).
§2/f) A népet, mely honpolgárok összessége, választott képviselői képviselik, ők alkotnak törvényeket, rendeleteket, szabályokat, választóik nevében. Ezért a képviselő nem vetheti alá a magát un. „pártfegyelemnek”. Egyedül a választóinak tartozik elszámolással.
§2/g) Minden felelősségképes honpolgárnak joga van az önvédelemhez, mások személye és vagyona védelmezéséhez is. Ennek okáért joga van fegyvertartáshoz is, megfelelő biztonsági előírások betartása mellett, és a betolakodóban esetleg kárt tevő védelmi berendezések alkalmazásához is.
§2/h) A bezárt, zárt vagy elkerített területre, építménybe betörés, besurranás, belopakodás önmagában agresszió. A veszélyeztetett nem köteles a tettlegesség kibontakozását megvárni, sem a behatoló szándékát mérlegelni. A veszélyeztetettől senki sem vitathatja el a gyors cselekvés jogát, akkor sem, ha az halálos kimenetelű.
§2/i) A külföldi fegyveres betörő, rabló külföldi agresszornak tekintendő, mintha idegen hadsereg kommandósa volna. E megítélés értelmében teendő ártalmatlanná.
§3/a) Magyarország, szövetségi köztársaság. Nem állam-részek, hanem rész-államok szövetsége, megyék szabad elhatározása, szövetkezése révén előállított régiók szövetsége.
§3/b) A magyar rész-országok hatáskörökkel rendelkeznek a kultúra,a gazdaság, a közrendészet területén.
§3/c) A Magyar Szövetségi Köztársaság NEM jogi utóda sem a Magyar Népköztársaságnak, sem az abból lényeges tartalmi változás nélkül megalakult Magyar Köztársaságnak. Ezért azok kintlévőségeiről lemond, de adósságaikat sem vállalja át. Ugyanígy nem jogi utóda az 1944-ben hatalomra került nemzeti szocialista rezsimnek. A Magyar Királyságnak viszont jogi utóda, ezért annak tartozásait vállalja, és kintlévőségeire igényt tart.
§3/d) A MSZK tudomásul veszi a trianoni határokat, de igazságtalannak és ésszerűtlennek tartja őket. Szlovákia esetében különösen, mert a magyar etnikummal szervesen összefüggő, magyarlakta területeket, nem egy szlovák nemzeti állam kapta, hanem egy soknemzetiségű, demokratikus csehszlovák állam. Fölülvizsgálandó – nemzetközi jogszabályok figyelembe vételével -, hogy milyen indoklással csatoltattak a magyar etnikummal összefüggő magyarlakta területek Csehszlovákiához. Magyarország épp úgy az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, mint Csehország, nem viseltek hadat egymás ellen. Tehát a magyarlakta területek odaítélése nem minősíthető háborús veszteségnek. Szlovákia határai pedig később, a „Bécsi döntés” eredményeként reálisan térképre kerültek. Amikor Csehszlovákia határait megrajzolták, Magyarország a vörös proletárdiktatúrát szenvedte. Magyar delegáció nem volt jelen, amikor a csehek igényeiket indokolták. Ami pedig a Kárpátalját illeti, a Szovjetunió nem ismerte el a trianoni békeszerződést, melyben Kárpátalját is a cseheknek ítélték. Sztálin sem ismerte el, ezért nem adta oda a Csehszlovák Népköztársaságnak sem, hanem a Szovjetunióhoz csatolta. És mivel Ukrajna szomszédja volt, így később a függetlenedett Ukrajna része lett.
§3/e) Horvátország – a néhai Horvát Bánság – nem része az u.n. „Nagy-Magyarországnak”, akkor, sem ha Szlavóniát a magyar államigazgatás csatolta hozzá. Nem része, de tartozéka volt – formálisan – personalunio formájában a Magyar Királyságnak. Fiume, a mai Rijeka viszont nem volt Horvátország része.
§3/f) Magyarországnak törvénybe iktatottan támogatnia kell az elszakított magyarok önállósulási törekvéseit, akár autonómiáról, akár függetlenségről van szó, de ezt rájuk kell bíznunk.
§3/g) A nemzetiségek az általuk Magyarországon alapított helységeknek nevet adhatnak, de magyar helységeket, melyekbe betelepültek, nem keresztelhetnek át. Amennyiben ez fönnállna bármelyik helység esetén, haladéktalanul megváltoztatandó.
§3/h) A cigányság nem tekintendő nemzetiségnek. Azért nem nemzetiség, hanem népcsoport, mert nem rendelkezik nemzeti hagyományokkal, sem kulturális hagyományt őrző egységes cigány nyelvvel. Kétharmadnál nagyobb többségük nem is beszél cigány nyelvet, magyar érzelmű, ezért a §2/d értelmében magyarnak tekintendő. Amennyiben viszont ő nem tekinti magát magyarnak, akkor jövevényként kezelendő, és lakosságkoncentráció esetén sem jogosult területi autonómiára.
§3/i) A „zsidó” sem nemzetiség, hanem vallás. A legrégibb magyar közegben honos vallások egyike. A magyar identitásnak nem föltétele valamely keresztény közösséghez, felekezethez való tartozás. Az antiszemitizmusnak sem gazdasági, sem vallásos indokoltságú formái nem honosak a magyar politikai etikában. Idegenek importálták.
§4/a) A társadalom legkisebb sejtje az egyén, az ember. Senki sem tulajdona másnak, sem egyénnek, sem szervezetnek, az államnak sem. A családtagok sem birtokolják egymást.
§4/b) Tilos és büntetendő emberrel kereskedni, embert önérzetében, emberségében megcsúfolni és megalázni.
§4/c) A legkisebb emberi társadalmi szövetkezés a család. A család a nő és férfi által kötött írott vagy érzelmi szerződés. Tehát a házasság, illetve az élettársi viszony. Ezek jogilag egyenértékűek, mivel családot képeznek.
§4/d) Egyneműek között nem tud családalkotó társas viszony létrejönni, de érzelmi alapú társulás igen. Ezért vagyonilag élettársi viszony állhat elő, s ez jogszabályban dokumentálható.
§4/e) A szülők gondoskodási kötelezettsége válás esetén is érvényben marad. A gyerek 12 éven alul az anyjánál marad, ha csak a válófelek meg nem egyeznek másban, vagy komoly aggály merül fel az anya morális vagy fizikai teherbírását vagy megbízhatóságát illetően. 12 év fölött már választhat a gyerek. Az apa tartásköteles a gyerekekkel szemben. Tartásköteles az elvált feleséggel szemben is, ha az 10 évesnél fiatalabb közös gyereküket neveli. Ez a kötelezettség megszűnik, ha az elvált feleség újra férjhez megy, vagy élettársi viszonyba kerül.
§4/f) A fogyó nemzetnek érdeke a gyarapodás, ennek okáért a magyar állam támogatja a családot, ill. a család keretében a gyermeknevelést. A gyereknevelést illetően ugyanígy támogatja az élettársi viszonyban élő párokat, valamint az egyedül nevelő feleket.
§4/g) Az iskolázott, szakmával rendelkező anyát az állam fokozott mértékben támogatja, mivel az karriert áldoz fel azért, hogy ne fogyó nemzet legyünk.
§4/h) A nő akkor fogan és attól, amikor és akitől akar. Az ő joga eldönteni, hogy szül-e vagy sem. Az ő joga eldönteni, hogy hol szül és hogyan.
§4/i) Senkinek sincsen joga a szülők terhére életre menteni egy nem életre született újszülöttet. Miképpen ahhoz sincsen joga senkinek, az államnak sem, hogy bárkit akarata ellenére életben tartson mesterségesen. Viszont ahhoz sincs senkinek sem joga, hogy bárkit halálra ítéljen azért, mert betegsége, fogyatékossága következtében terhet jelent.
§4/j) A munkaviszonyban lévő áldott állapotú, majd gyermekágyas nő anyaságának anyagi terheit a társadalom, a honpolgárok összességét képező állam viseli; nem pedig a munkaadója. A munkaadó, vállalkozó, nem szociális intézmény. A munkahelyteremtés tényével eleve a közjót szolgálja.
§4/k) Mindenkinek joga van emberhez méltó otthonhoz, és családja eltartását biztosító megélhetéshez.
§4/l) Mindenkinek joga van a munkavállaláshoz, termeléshez, kereskedéshez, tehetsége szerint – engedély nélkül. Csupán a biztonsági előírások ismerete és alkalmazni tudása, ill. nem tudása – ha ez a tevékenység kereteiben téma lehet – vezethet korlátozáshoz, vagy tiltáshoz.
§4/m) A munkavállaló nem kényszeríthető szakszervezetbe, a vállalkozó sem kényszeríthető szakmai kamarába.
§4/n) Senki sem lakoltatható ki az utcára, sem tulajdonából, sem bérelt ingatlanából. A hatóságoknak gondoskodniuk kell emberhez méltó és létszámuknak megfelelő elszállásolásról.
BIZTOSÍTÁSOK
§5/a) A társadalombiztosítás fogalomkörébe tartozik a munkanélküli biztosítás – mint kockázatbiztosítás, továbbá a beteg- és balesetbiztosítás, valamint a gondozási biztosítás. A biztosított béréből a biztosító intézmény a bér nagysága szerint folyamatosan részesül, és teljesítő köteles.
§5/b) A társadalombiztosítás fogalomkörébe tartozik, mint gondoskodó biztosítás a nyugdíjbiztosítás. Ennek fedezete nem folyhat be semmiféle biztosítóhoz, hanem a biztosított nevén vezetett kötelező, zárolt nyugdíjkontóra könyveltetik. Biztosítókasszába, csak ennek a kontónak a kockázatbiztosítása kerülhet, melyet az állam tart kézben. A biztosított akkor veheti igénybe a kontót, ha annak összege annyi kamatot termel, hogy meghaladja az érvényben lévő létminimumot. A befizetett összegnek megfelelően előbb vagy utóbb mehet nyugdíjba. A kamatozó tőke az övé marad, ill. örököseié.
§5/c) A nyugdíjra befizetett összegeket vásárlóértékben kell jegyezni, és a tíz, húsz, harminc vagy negyven évvel azelőtt befizetett összegeket elszámolni. Ez azért kívánatos, mert a gazdasági fejlődés növekedő értékmutatója (GDP) a devalváció motorja, mesterséges pénzelértéktelenítés. Ennek terhét nem szabad a nyugdíjasokra hárítani.
§5/d) A nyugdíjtőkéhez csak olyan mértékben nyúlhat hozzá a tulajdonosa, hogy a tőke kamatai biztosítsák a hónapokra átszámított létminimum kétszeresét.
§5/e) A nyugdíjtőke, mivel megadóztatott pénzből halmozódott nem adóztatható, a kamat viszont adóztatható és terhelhető szociális levonással is, mint pl. betegbiztosítás, hasonlóan a munkabérhez.
§5/f) A nem munkavállaló nyugdíjbiztosítása csak annyiban különbözik a munkavállalóétól, hogy nem vonják le tőle, hanem ő maga fizet be tetszése szerinti összeget, melynek csak alsó határa íratik elő; mely az érvényben lévő létminimumot biztosítja.
§5/g) Keresetkiesés esetét a munkanélküliség biztosító, a betegség, baleset következtében előállt keresetkiesést – beleértve a nyugdíjalap fizetést – az illetékes biztosítók számolják el.
§5/h) A várandós, a szülő, a gyermekágyas, és gyermekét 3 éves koráig nevelő nő biztosítását az állam fedezi, és minden gyerekért megajándékozza még 3-5 évvel, képzettsége szerint osztályozva.
§5/i) Minden magyar állampolgár anyának, a jelenlegi határokon kívül is jár gyerekenkénti 3-5 év nyugdíjbeszámítás, ill. nyugdíjkifizetés az átlagkereset mértékében. Akkor is, ha másik állam is gondoskodik róla.
§5/j) A nyugdíjtőke nem foglalható le. Kamata pedig csak a hónapra átszámított érvényben lévő létminimum fölött.
§5/k) A gondozásbiztosítás akkor vehető igénybe, ha a biztosított bármilyen oknál fogva, bármily fokon segítségre, gondozásra szorul. A gondozásra utaltságnak több fokozata van. Ezekhez igazodik a biztosító teljesítéskötelezettsége úgy pénzbeli, mint tárgybeli juttatást illetően. Ez havi 100 óra teljesítménytől 300 óra teljesítményig terjed házi ápolás szinten, átlagórabérre átszámítva. Súlyosabb esetben a gondozó intézet költségeit veszi át a biztosító. A költségek fedezésébe bevonható a gondozott nyugdíja az érvényben lévő minimálbér felének erejéig. Ami az alatt van, az a gondozott legszemélyesebb kiadásait hivatott fedezni.
§5/l) A nyugdíjasnak joga van élni, joga van az élet örömeihez, és nem az állam kegyelméből, nem is az őt követő nemzedék terhére. A nyugdíjas nem a következő nemzedékkel szerződött és szerződik, hanem a nyugdíjintézetekkel.
§5/m) A nyugdíjas, ha 65. életévét betöltötte, ingyen utazhat az országon belül minden közjárművön. Ez a kedvezmény az EU minden nyugdíjasára kiterjesztendő.
§5/n) Mindenkinek joga van, akitől bármily formában nyugdíj céljára pénzt vett el az állam, teljesítését átfogalmaztatni a §5/c) értelmében.
TŐKE ÉS BÉR
§6/a) Tőke és munkaerő nem ellenségek, nem is ellenfelek, hanem együtt alkotják a produktív termelő erőt.
§6/b) A gépek rendeltetése elsődlegesen nem az, hogy az egy dolgozóra átszámított termelés megsokszorozódjék, hanem hogy megkönnyítse a munkát.
§6/c) A munka és a munkabér viszonyát a munkaerőpiac kereslet-kínálata alakítja. Az állam csak az alsó szintet, a minimálbért szabályozza. E szint fölött vagy megállapodnak:
a) Fix bérezésben; óraszámtól és teljesítménytől nem függően.
b) Megállapodnak fix órabérben.
c) Megállapodnak teljesítmény arányú bérezésben.
d) Megállapodnak nyereség-veszteséghez igazodó bérben vagy havi fizetésben.
e) A munkavállaló vállalkozó minőségben szerződik a föladatok elvégzésére. Ez esetben számlát állít teljesítményéért.
§6/d) Baráti, szomszédi, rokoni segítség nem számít munkavállalásnak. Az az emberközi szolidaritás megnyilvánulása. Akkor sem adóztatható meg, ha honorálták, akár közvetlenül, akár áttételesen.
§6/e) Kiskorút termelőmunkára fogni tilos, de mindenképp biztonságos környezetben vállalhat erejét nem meghaladó munkát. Így lazán ismerkedik meg a munkaélettel és viszonya a pénzhez is egészségesen fejlődik.
§6/f) A 30 napnál nem hosszabb munkaviszonyból eredő bevétel ínségkeresetnek számít, és az adómentes pénzkeresésnek ezt a formáját minden Magyarországon tartózkodó külföldi is igénybe veheti. Hazánkban tanuló külföldiek számára meghosszabbítható az ilyen munkaviszony, de az már bejelentendő.
§6/g) Magyarországon a munkaélet nyelve a magyar. A külföldi vállalkozó nem vezethet üzemében más nyelvet. Ez nem azt jelenti, hogy más nyelven nem szabad megszólalni, hanem a belső dokumentációnak kell a hazai hatóságok számára magyarul érthetőnek lenni.
FÜGGETLENSÉG, ÖNÁLLÓSÁG
§7/a) Függetlenség, önállóság más-más fogalmak. Politikailag független ország is lehet önállótlan, ha gazdasága rosszul működik. A gazdasági önállóság, mely végső soron a függetlenség fontos tartóoszlopa, az önálló vállalatok mennyiségétől és minőségétől függ, ezért az állam érdeke a gazdasági élet ilyen irányú fejlesztése. Az állam szabályozhatja, koordinálhatja, de nem gátolhatja – sem aktívan, sem passzívan – a vállalatok működését. Passzívan, pl. időhúzással.
§7/b) Jelleg tekintetében az önálló vállalkozás lehet:
a) Szabadfoglalkozás: ebbe tartoznak írók, orvosok, ügyvédek, zenészek, képzőművészek, iparművészek és mindazok, akik elsődlegesen szellemi tőkéjüket kamatoztatják. Ezért tartoznak ebbe a csoportba a képző- és iparművészek, mert bár termékük piacjellegű, mégsem ipari árucikk.
b) Ipari, kereskedelmi vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozás. A szolgáltatás jellegű vállalkozás – noha nem állít elő terméket – mégsem „szabadfoglalkozás” mert bár nem állít elő terméket, de fölhasznál, számlaértékeit jelentősen befolyásoló mértékben. (Pl. gépjavító műhely, villany-, gáz-, vagy vízvezeték szerelő).
§7/c) A szabadfoglalkozás tevékenységét nem kell, mint iparűzést bejelenteni, csak adószámot kell kérni. Az iparűzést nem csak az adóhivatalnál kell bejelenteni, hanem az illetékes hatóságnál, mely vizsgálni hivatott, hogy az üzem, a vállalkozó, ill. a vállalatért felelős jogi személy miként viszonyul a biztonsági és környezetvédelmi előírásokhoz. Ha ennek megállapítása időigényes, a vállalat működhet a döntésig, akkor is, ha kételyek merülnek fel. Csak vizsgálat alapján lehet dönteni, gyanú alapján nem.
§7/d) A vállalkozó képesítése, képessége csak biztonsági és környezetvédelmi vonatkozásban tartozik az államra. Az, hogy mennyire igazodik el a szakmai és kereskedelmi életben, az a vállalkozó kockázata. Mindent szabad, ami nem árt másnak!
§7/e) A vállalat úgy rendezkedik be, ahogyan célszerűnek véli. Ha alvállalkozók, beszállítók vonatnak be a termelésbe, vagy a szolgáltatás lebonyolításába, a megbízó felé minden vonatkozásban a fővállalkozó felel.
§7/f) Az alvállalkozóra, beszállítóra nem tartozik, hogy a fővállalkozó mikor és hogyan érvényesíti követelését a megbízóval szemben. Az ő követelése megállapodásuk szerint esedékes. Az ország belső gazdasági békéjének érdekében az államhatalom köteles beavatkozni, ha a vállalkozások szövődményében visszaélés gyanúja merül fel.
§7/g) A számla kiegyenlítését nem lehet utólagos minőségi, vagy mennyiségi reklamációval halogatni. A kiállított számla csak akkor kérdőjelezhető meg – megbízó és vállalkozó, valamint fővállalkozó és alvállalkozó viszonyában egyaránt -, ha:
a) Tételei eltérnek a megállapodástól.
b) Ha a teljesítmény minősége kifogásolható. Reklamációnak csak fizetési határidőn belül van jogosultsága. A már beállt késedelmet indokolni ily módon nem jogszerű. Ha a kiállított számlában egyes tételek vitathatók, azokat ki szabad emelni későbbi tisztázás szándékával, de a többi tételt akkor is el kell számolni határidőn belül.
§7/h) A fogyasztó (munkáltató, megrendelő) felé minden esetben az a vállalat felel minőségért és mennyiségért, amelyiktől a fogyasztó közvetlen kapja az árut, illetve szolgáltatást.
§7/i) Tilos hazai, a „belső piac” árait manipulálni a fogyasztó rovására. A külső piacra ez nem vonatkozik. Ott jó, ha a hazai vállalatok nem egymással versenyeznek.
§7/j) Tilos embereket foglalkoztató vállalatot egyik napról a másikra felszámolni, hogy másutt, külföldön indítsák.
§7/k) Az utcai árus, őstermelő, kiskereskedő nem kötelezhető apró tételek eladásához bizonylatot kiállítani, – csak a vásárló kérésére.
§7/l) Az államnak arra kell törekednie, hogy az alapvető élelmiszertermelést és termékföldolgozást helyreállítsa, védje, és fejlessze.
§7/m) A mindenkori kormánynak arra kell törekedni, hogy a leszerelt és elkótyavetyélt ipar létesítményeket újraélessze és a termékek piacait visszaszerezze.
ERDŐ, MEZŐ, ŐSTERMELÉS
§8/a) A föld birtoklása éppúgy magántulajdon, mint bármi más ingóságé vagy ingatlané. A földdel tulajdonosa belátása szerint rendelkezik, ha a hasznosítás módja nem okoz senki másnak kárt.
§8/b) Aki erdőt telepít, azért telepíti, hogy haszna legyen belőle. Ennek okáért magántulajdonban lévő erdőt, hacsak nem ősfásról van szó, nem lehet közkinccsé nyilvánítani. Ha egy közösség mégis igényt tart egy magánszemély által telepített erdőre, facsoportra, bozótosra stb. akkor pótolnia kell folyamatosan azt a jövedelem kiesést, melyet egyébként az erdőgazdálkodással érne el a tulajdonos.
§8/c) Aki falura költözik, vagy más egyéb mezőgazdasági létesítmény közelébe, annak el kell viselni az azzal járó hangokat, szagokat, és egyéb kellemetlenségeket.
§8/d) A szántóföld, erdő és egyéb mezőgazdasági földterület adható, vehető és tulajdonosa annak adja, akinek akarja. Külföldi vagy belföldi egyaránt vásárolhat földet, de az önkormányzatoknak kötelessége arra ügyelni, hogy ne történjék területet fedő betelepülés, és ne képződjenek mamutbirtokok külföldiek tulajdonában.
§8/e) Az erdő, mező szántóföld birtoklójának és művelőjének joga van védekezni vadállatok kártevése ellen. Ez különösen vonatkozik a gyümölcsösök művelőire. Az állam nem minősíthet védett állatnak olyan állatot, melynek kártevéseitől a gazdákat nem tudja megvédeni. A védekezés nem jelentheti azt, hogy anyagi haszon érdekében megengedjük állatfajok kiirtását.
§8/f) Víz- és lápgazdálkodás is lehet magántulajdon jellegű. Tulajdonosa úgy hasznosítja, ahogy akarja, amíg nem okoz kárt a körülötte elterülő más tulajdonú területekben.
§8/g) Vizek, nádasok, lápok szennyezését semmiféle gazdasági érdek nem indokolja. Épp ezért a vizek szennyezőire a legsúlyosabb büntetéseket kell róni.
§8/h) A vadászat célja nem rejtett szadizmus kiélése, hanem a vadvilág karban- és egyensúlyban tartása. Másfelől táplálék beszerzés ősi módja. A halászat szintúgy. Magántulajdonban lévő mezőket, erdőket, ugarokat nincs joga a vadásztársaságoknak saját vadászterületté nyilvánítani.
§8/i) Bekerítetlen erdőkben és réteken mindenkinek joga van gombát szedni, ha csak ezt olvasható írással, könnyen felfedezhető táblák nem tiltják.
§8/j) Ha gépjármű erdei vagy mezei vaddal ütközik, nem lehet a kárt az illető területen működő vadásztársaságra hárítani. A gépjárművet kell vadkár ellen biztosítani.
§8/k) Vadkár esetén az elütött vad a károsultat illeti. Amennyiben valaki jogot formál a vadra (pl. birtoktulajdonos vagy vadásztársaság), akkor a kár megtérítésére is köteles. Az erdei és mezei vad eredendően senkinek sem tulajdona. Jogot az elejtéséhez az formálhat, akinek éppen a területén tartózkodik.
§8/l) Legszigorúbban tilos állatokat természetükkel össze nem egyeztethető módon tartani. Tilos például a hideg évszak kivételével egész nap marhákat istállóban tartani. Tilos tyúkokat tojásgyár jellegű ketrecszisztémákban tartani. Tilos kutyákat láncon vagy szűk ketrecben tartani. Tilos az állatokat nem a fajtajellegnek megfelelő takarmánnyal etetni.
§8/m) A magyar állam védi és pártolja a magyar állatfajtákat.
§8/n) Őstermelő az, aki mezőgazdasági termékeket állít elő. A kereskedelmi láncolatban ő az első szem. Megfelelő előírások mellett, ha hagyományosan gazdálkodik, igényt tarthat a biogazdálkodó minősítésre. A hagyományos gazdálkodás eleve „bio”. Az ilyen gazdaságban egyensúlyban van az állattartás a növénytermesztéssel, mert az úgynevezett biogazdálkodás föltétele egyfelől a természetes trágya, az állatok számára pedig a megfelelő természetes környezet. Az őstermelőnek joga van termékeit földolgozni és piacra vinni.
§8/ny) A termőföld csak nagyon kivételes esetekben sajátítható el a hatóságok által. Például útépítés. Az érintett nem köteleztethető létalapja föladásához. Ezért a területveszteséget számára pótolni kell.
§8/o) Mindenki építhet földjére tanyát lakás céljából is, de nem várhatja el a közigazgatástól, hogy az számára ezt közművesítse.
§8/p) Az őstermelő a megművelt terület alapján és a termelt mennyiség alapján sem adóztatható meg. Adót csak a piacra vitt mennyiségre lehet terhelni. Ennek értelme az, hogy aki önellátásra rendezkedik be és nem termel lényegesen többet, az nem terhelhető adóval.
§8/r) Mindenkinek – aki megfelelő nagyságú területtel rendelkezik – joga van hálózatoktól független saját víz- és energia ellátáshoz. A magántulajdonban lévő földterület alatt a földteke közepéig a föld tulajdonosáé minden jog. Ha a terület alatt bányakincs, vagy termálvíz található a telek tulajdonosa saját hasznára megcsapolhatja. Kereskedelmi célra, kereskedelmi méretű kiaknázás esetén az ebből származó hasznon osztozni kell az érintett szomszédsággal, mert például a termálvíz esetében ő alattuk is csökken a szint.
§8/s) Ha egy bánya saját felszíni határait túlhaladja köteles az érintett szomszédságot a nyereségben részesíteni a behatolás arányának megfelelően. Esetleges földcsuszamlásokért, horpadásokért és épületkárokért ugyancsak a bányatulajdonos felel.
§8/sz) Magántulajdonban lévő földből előkerült régiség, kincs a föld tulajdonosát illeti. Ebből 1/3 rész a megtalálóé, ha az nem a tulajdonos. A műkincset vagy birtoklója helyezi el magángyűjteményben, vagy fölajánlja múzeumnak megvételre.
HASZONVÁLLALKOZÁS, ADÓZÁS, DOKUMENTÁLÁS
§9/a) Nem lehet haszonvállalkozás módján működtetni közérdekű intézményeket. Például kórházakat, iskolákat, vasutakat. A honpolgár azért fizet adót, hogy ezeket abból fönntartsák. Ezért ezeknek a fönntartásához az igénybevevő hozzájárulása elsődlegesen szimbolikus.
§9/b) Közérdekű intézményeket nem szabad privatizálni, még pedig azért nem, mert nehézségek esetében az államnak mindenképpen be kell avatkoznia, hogy ezek működjenek. Privatizálásuk azt jelentené, hogy a haszon a magánvállalkozóé, a kár pedig az államé. Ezért amennyiben az ilyesmi megtörtént, azt fölülvizsgálat alá kell vetni és visszaállamosítani. A közérdekű intézményekkel párhuzamosan működhetnek privátvállalatok. Ezek minőségben versenyezhetnek az állami intézményekkel. De az állami intézmény nem válhat ez által másod- vagy harmadosztályú szolgáltatássá. Erről az államnak gondoskodnia kell.
§9/c) Minden gazdasági jellegű vállalkozás – mely jövedelmet eredményez – dokumentálandó és megadóztatható.
§9/d) A dokumentáció alapszinten a kiadást és bevételt igazoló számlák és egyéb kiadást, bevételt igazoló „blokkok” révén történik. Ennek alapján történik a könyvelés. A könyvelés egyetlen kötelező kritériuma az, hogy áttekinthető legyen, meglehessen különböztetni a kiadást a bevételtől.
§9/e) A számlát kiegyenlítő fél nem köteles ellenőrizni a számlát kiállító legitimitását.
§9/f) A haszon a kiadás és bevétel különbségéből tevődik össze. Ez adóztatható meg.
§9/g) Kiállított számla után nem követelhet az állam adót, csak a bevétel után, ha a számla kiegyenlítése megtörtént.
§9/h) Nem lehet kiragadott bevételi pozíciókat semmilyen adókulccsal megadóztatni. Az adóköteles honpolgár évi összjövedelmét kell alapul venni, nem az egyes kiragadott pozíciót. Ennek jelentősége általában díjak, honoráriumok esetében mutatkozik meg, amikor egy-egy összeget kívánnak megadóztatni figyelmen kívül hagyva az érintett évi összjövedelmét.
§9/i) Számlát kiállítani minden módon lehet, akár egy papírdarabon is, ha az a teljesítést és követelést világosan tartalmazza, számot kap, és ez a szám könyvelésben nyomon követhető.
§9/j) Az adóbevallást az adóhivatalnak minden formában el kell fogadni, ha abban világosan áll a kiadás bevétel, nem írhatja elő a beadás semmilyen módját, az adóbevallót csak arra kérheti, hogy a bevallás érthető és világos legyen.
§9/k) Az állam munkáltató szerepben köteles közbeszerzésre pályázatokat kiírni, de nem köteles a legolcsóbbat kiválasztani, mert az előnyös teljesítésnek más kritériumai is vannak. Például megvizsgálandó, hogy egy olcsó pályázat biztosítja-e az elvárt minőséget. Ennek vizsgálatához, nem csak hogy megengedett, de kívánatos is, hogy a pályázat elbírálói ismerjék a pályázaton résztvevő vállalkozókat. Bűncselekménynek az számít, ha silányságuk ellenére is a megvesztegetőjüket részesítik előnyben. Pályázatból nem lehet kizárni az elbírálók rokonait, barátait, de azok sem előnyt nem élvezhetnek, sem hátrányt nem szenvedhetnek emiatt.
§9/l) Az adóhivatal nem zárolhat bankkontókat, nem hajthat végre bírósági eljárás nélkül. Az adó befizetése nem köthető rövid határidőhöz, bevallása sem. Az európai szokásjog szerint egy év a türelmi idő. És ehhez Magyarországnak alkalmazkodnia kell mivel a vállalatok tőkebázisa nagyon gyönge.
§9/m) A forgalmi adó (ÁFA), a kiállított számlák ténylegesen bevett forgalmi adója és a kiadásokat terhelő forgalmi adó különbözetéből áll elő. Más jellegű adót is csak tényleges bevétel alapján lehet követelni.
§9/n) Vállalati jármű, gép, kommunikációs eszköz igénybe vehető alkalmankénti magáncélra. Ha ez nem nagyobb 5% megterhelésnél, akkor dokumentálatlanul is. Ha nagyobb, azt az adóbevallásnál érvényesíteni kell.
§9/ny) Pontatlanság a könyvelésben, adóbevallásban, számlázásban nem minősíthető automatikusan csalási szándéknak. Tévedés esete is fönnállhat. A tévedést korrigálni kell, de nem büntethető.
§9/o) Az üzleti veszteség érvényesíthető adózás szempontjából a következő években is.
§9/p) Az újonnan alapított vállalkozás 3 évig adómentes akkor is, ha nyereséges. Az elengedett adóból üzleti tőketartalékot képezhet, amely adómentes.
SZABÁLYSÉRTÉS, BŰNCSELEKMÉNY, BÜNTETÉS
A szabálysértések, bűncselekmények listáját a törvényhozás állapítja meg, alkotmányban ehelyütt azokkal a témákkal foglalkozunk, amelyek az eddigi megfogalmazásokhoz képest új megfogalmazásra szorulnak.
§10/a) Gyanú nélkül senki sem ellenőrizhető, senki sem tartóztatható le.
§10/b) Sérti az emberi méltóságot, ha alapos gyanú nélkül, például megállítják kocsiját és ellenőrzik nem ivott-e alkoholt, vagy megnézik miután kijött egy áruházból, hogy nem lopott-e. Alapos gyanú nélkül tehát senki sem szondáztatható és nem zsebeltethető ki.
§10/c) Akit megállítanak ellenőrzés céljából, annak joga van fölvilágosítást kérni ennek okáról. Indokolt a gépjármű megállítása, ha például lopott kocsit keresnek, vagy a vezetés módjából arra lehet következtetni, hogy a vezető a kelleténél többet ivott, vagy a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekedett.
§10/d) Ha valaki más tulajdonát ellopja, vagy megrongálja az bűncselekményt követ el. Ha valaki más lakásába vagy egyéb létesítményébe erőszakkal hatol be, az betörő, aki besurran, az tolvaj; mindkét esetben bűncselekményről van szó. Ha valaki úgy hatol be egy épületbe, hogy a bent lévőket erőszak alkalmazásával megfélemlíti, az rabló. A rablás bűncselekmény. Aki ilyen alkalommal gyilkol az rablógyilkos. Aki erőszakol, az a szerint követel el súlyos vagy még súlyosabb bűncselekményt, hogy a körülmények és az előzmények milyen mértékben befolyásolták a bűncselekmény elkövetését. Más-más elbírálás alá esik, hogy a megerőszakolt milyen viszonyban volt az elkövetővel, például hogy udvarló volt-e aki túl hamar akart célhoz jutni, vagy vadidegen személy, aki a megerőszakoltat áldozatnak szemelte ki. Továbbá befolyásoló a bűncselekmény megítélésére, hogy a megerőszakolt kihívóan viselkedett-e vagy sem. Továbbá, hogy a megerőszakolt megelőzőleg találka jellegű szituációban volt-e. Azért szükséges különbséget tennünk és különböző mértékben büntetnünk az erőszakolásokat – azok motivációját és körülményeit figyelembe véve -, hogy a maximális büntetéstől való félelem miatt ne végződjenek az erőszakolások gyilkossággal.
§10/e) A zaklatás nem erőszak, de súlyos kihágás. Mindazonáltal nem minősíthető zaklatásnak minden érintés vagy verbális közeledés. Zaklatásnak az számít, ha egyik ember a másikat akarata ellenére sorozatosan megszólítja, találkozásra kényszeríti, kommunikációs eszközök útján szövegel neki, vagy éppen nagyokat hallgat, mellyel az érintettet lelki terror alá helyezi.
§11/a) Bűncselekménynek számít a rágalmazás, az eredeti szöveget megmásító, csúsztató idézés, de annak számít a valóságos fogyatékosságok és röstellni való tények kiteregetése, hacsak azok nem a közérdeket szolgálják. A közéleti személyiségek, közszereplők esetében ez más elbírálás alá esik. A közéleti személyiségnek vállalnia kell, hogy érdeklődnek cselekedetei és gondolatai iránt. Mert könnyen válhat példaképpé.
§11/b) Emberölés és gyilkosság esetében a részegség nem mentő körülmény, az elmebetegség sem mentő körülmény, csak magyarázat. Gépjárművel okozott balesetben a részegség súlyosbító körülmény, de az ittas vezetés ténye önmagában nem bűncselekmény.
§11/c) A közrendészet föladata a közrend fönntartása nem pedig a bírságolás. A bírságolási célból történő ellenőrzések, például sebességmérés stb. útonállásnak számítanak.
§11/d) Külföldi fegyveres rablók és egyéb bűnözők idegen agresszor kommandósainak számítanak, és ártalmatlanná tételük ennek érdekében történjék. (lásd §2/i)
§11/e) A politikai szerepet vivő személy, ha az ország vagy a kormány gyöngéit, vagy akár pártpolitikai okból, mint ellenzéki a kormány által közölt hamis adatokat külföldön leleplezi, az súlyos hazaárulásnak számít. Aki a mindenkori kormány ellen külföldről kér segítséget, az annyi, mintha idegen hadsereget hívna be. Hazaáruló.
§11/f) A bíróságok függetlenek. Döntésüket el kell fogadni, kivéve, ha egyértelműen ellenkezik a logikával, vagy ha az elmarasztalt igazságtalannak véli a döntést.
§11/g) A bírósági beadványoknak van formájuk és tartalmuk. Ha a tartalom egyértelmű és világos, nem lehet formahibára hivatkozva a beadványt visszautasítani.
§11/h) Az ügyvéd föladata védence igazát bizonyítani. Vádlott esetében enyhítő körülményeket logikai rendszerbe foglalni és előadni, de nem föladata a siker érdekében hazudozni, sem védencét a tények meghamisítására fölkészíteni. Az ügyvéd cinkossá válik, ha szembe fordul az igazsággal.
§11/i) Bilincsbe verni és láncon vezetni csak elítélt és tetten ért bűnözőt szabad. Gyanúsítottat nem, kivéve, ha agresszívan viselkedik.
§11/j) A gyanú alapján letartóztatott személy nem tekinthető bűnösnek, amíg ez be nem bizonyosodik róla.
§11/k) Közvetett bizonyítással (indíciumok alapján) elítélt vádlott nem ítélhető fegyházra, csak börtönre, ha nem tett beismerő vallomást, mert a tévedés esélye fönnállhat. Ha az ilyen elítélt ártatlansága bebizonyosodik, kártérítésre jogosult.
§11/l) Az „ütés” bűncselekmény, a „visszaütés” nem. Az jogos védekezés. A szavakkal támadás viszonozható tettlegességgel, ha az indulatból történik.
§11/m) A névtelen följelentés nem használható föl büntetőjogilag.
§11/n) Tilos polgártársunk bármelyike után „szaglászni”, róla adatokat gyűjteni, filmezni, fényképezni, hangfölvételt készíteni, bűncselekmény alapos gyanúja nélkül. Gyanú esetén bírósági engedély szükséges.
§11/ny) Tilos polgártársunk intim életét dobra vernünk akkor is, ha annak résztvevői voltunk. Tilos hang- és képfölvételeket nyilvánosságra hoznunk, azokkal bármi módon visszaélnünk.
§11/o) A vádlónak kell bizonyítani a vádat, nem pedig a megvádoltnak ártatlanságát. Amit nem követtünk el, ahhoz nem kell bizonyíték.
§11/p) Családon belüli erőszak következtében elkövetett bűntény esetében megvizsgálandó, hogy a bűncselekményt nem kilátástalanság váltotta-e ki. Ez esetben a tettes fölmentendő. Családon belüli erőszaknak számít a tettlegességen kívül, ha valamelyik családtag verbálisan is zsarnokoskodik családján, vagy annak valamelyik tagján. Ha a szülők, nagyszülők, nevelők, a gyereket szexuálisan zaklatják. Zaklatásnak az számít, ha valaki ismételten, célratörően kísérletet tesz egy tőle függő személyt szexuális cselekedetre kényszeríteni, vagy rávezetni. Ha realizálta ezt a szándékot, akkor az erőszaknak számít. Az erőszak ezen fajtáját nevezik csöndes erőszaknak. Erőszaknak számít, ha a férj házastársát szexuálisan olyan cselekedetekre kényszeríti, amelyeket az visszautasít.
Nem számít családon belüli erőszaknak egy jogos indulatból elcsattant pofon. Nem számít zaklatásnak, ha a családtagok gyöngédek egymáshoz, vagy hancúroznak. A gyöngédség nagyon kívánatos az egészséges családi élethez. Nem erőszak és nem szexuális cselekedet családtagok öltöztetése, vetkőztetése, fürdetése, ápolása. A családon belüli meztelenkedés nem számít szexuális cselekedetnek, és erőszaknak sem. Házastársnak joga van a szexuális közeledést visszautasítani, ezáltal viszont válásra ad okot.
§11/r) Bűnözés megelőzés érdekében a gépkocsi rendszámából fölismerhetőnek kell lennie, hogy melyik megyéhez vagy nagyvároshoz regisztrálták.
§11/s) A drogtörvényt fölül kell vizsgálni. Magyarországon a mák ősi élelmiszer, a kender pedig textilanyag és gyógyszer. Azért, mert a kender versenytársa az amerikai műanyag szálnak, nem mondhatunk le róla. A kender többek között gyógynövény, textil és szigetelő anyagot szolgáltató rostanyag.
SAJTÓ, MÉDIA, IRODALOM
§12/a) A sajtó és elektronikus médiák föladata elsősorban a tájékoztatás. Mivel pedig az állampolgárnak alapvető joga, hogy becsületesen tájékoztassák, tilos hazudni, tilos értelmi összefüggésekből kiragadva idézni, mert ez a szöveg értelmét megváltoztathatja.
§12/b) Tilos valótlant állítani, gyalázni, más fogyatékosságait, hibáit hánytorgatni, kiteregetni akár a médiában akár pletyka révén. Aki ebben vétkesnek minősül, erkölcsi és anyagi kártérítésre köteleztethető.
§12/c) A szerzői jog sérthetetlen. A jogvédelem kiterjed a címre és az egész tartalomra. Idézni csak a forrás megjelölésével szabad.
§12/d) Tilos plagizálni. Az idézőjel nélküli idézés plágiumnak számít.
§12/e) Sajtóorgánumoknak kötelessége arra ügyelni, hogy ne szennyezzék a magyar nyelvet idegen nyelvek szavaival fölöslegesen és ne szennyezzék magyartalan fordításokkal. Többszöri figyelmeztetés után büntetés róható ki rájuk.
§12/f) Tilos a sajtó eszközeivel, és a média bármelyik ágában, pornográf igény kielégítés keretében félrenevelő, és egészséget károsító perverzségeket, ferdeségeket propagálni.
§12/g) A médiák – újságok, folyóiratok, rádiók, televíziók, könyvkiadók – kötelesek a szerzőknek, illetve szereplőknek honoráriumot fizetni, ha azok nem alkalmazottaik.
§12/h) A könyv és egyéb publikáció ( pl. hanganyag) szerzője
a) eladja a szerzői jogot egy összegért;
b) megállapodnak egy bizonyos összegben és részesedésben;
c) megállapodnak részesedésben.
ISKOLA, KÉPZÉS, NEVELÉS
§13/a) A gyerek nevelését illetően elsőbbsége a szülőnek van. Az állam csak oly módon érvényesítheti az akaratát, hogy a szülőt kötelezi, hogy a gyerekét 6-7 éves kortól iskolázza be. A beiskolázást megelőző óvodába járást csak akkor írhatja elő az állam, ha tud olyan óvodát biztosítani, amelynek minősége megfelel a szülőnek.
§13/b) A szülőnek joga van gyereke számára a belátása szerinti legjobb iskolát választani.
§13/c) Az államilag előírt minimális tanulmányi idő 8 év, ami kimeríti az általános iskolázást. Utána 15 éves kortól a gyerek vagy továbbtanul magasabb iskolában, vagy szakmát tanul.
§13/d) Az állam támogatja azt a megoldást, hogy a gyerek 15 éves korától magasabb iskolába lép és azt követően tanul szakmát. Ennek indoklása az, hogy a szakmailag jól képzett iparos réteg megfelelő műveltséggel is rendelkezzék, ami szakmailag is előnyére válik.
§13/e) Az iskola nem haszonvállalkozás. Az oktatás ingyenes, és az állam az adóból fedezi ennek költségeit. Privát iskolát működtetni lehetséges, és ha az többet nyújt az átlagos állami intézménynél, akkor az szolgáltatásainak ellenértékét elkérheti.
§13/f) Egyetemeken és főiskolákon a rászorulókat tanulmányi és szociális ösztöndíjjal támogatja az állam.
§13/g) Az iskolákban nagy súlyt kell helyezni a magyar nyelv oktatására és az illető helységre jellemező nyelvjárás oktatására. Indoklás: a nyelv gyökere a nyelvjárás és „aki anyanyelvét nem ismeri, az más nyelveken is légüres általánosságokat mond.” (Kosztolányi Dezső).
§13/h) Az idegen nyelvek oktatása fontos, de nem csak az angolé, hanem a szomszéd népek nyelvének oktatása is, akikkel könnyebben értünk szót, ha a nyelvüket és kultúrájukat is megismerjük.
§13/i) Az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók zavartalanul tanulhassanak. A rendzavarókat, tolvajokat, verekedőket, erőszakoskodókat el kell távolítani. A nehezen nevelhető, problematikus tanköteleseket javító, és gyógyító jellegű intézetekben kell nevelni és oktatni.
§13/j) A hitoktatásban részt venni nem kötelező, de ha igény van rá, oktatóról kell gondoskodni. Az iskola irányítóinak ügyelni kell arra, hogy hitoktatónak ne vallásos fanatikus szervezetek tagjai lopakodjanak be. Aki nem hittant választ, az köteles etikát tanulni, beleértve a vallások ismeretét. Ez azért szükséges, mert ilyen jellegű ismeretek hiányában a tanuló nem érti meg a kultúra fejlődését (pl. az elmúlt ezredév képzőművészetét).
§13/k) Az iskolák feladatai közé tartozik a szexuális higiénia és etika oktatása, beleértve annak lélektanát, hogy a nő-férfi viszonyt mint természetes jelenséget érezzék át.
§13/l) Az iskola a tanulókat nemcsak jogaikról köteles tájékoztatni, hanem kötelességeikről is. Családjogi és társadalmi vonatkozásban egyaránt.
EGÉSZSÉGÜGY
§14/a) Az egészségügy közügy, ennek okáért az egészségügyi intézmények törekedhetnek rentabilitásra, de nem válhatnak haszonvállalkozássá. A gyógyászatban és ápolásban résztvevő gyógyítók és ápolók fontos és felelősségteljes munkát végeznek, ezért joguk van ennek megfelelő bérezéshez. Az orvos nem válhat markát tartó hálapénz-koldussá.
§14/b) A magyar társadalombiztosítás a beteg teljes kórházi ellátását biztosítja. Ha a jelenlegi kapacitása ezt nem teszi lehetővé, akkor azon változtatni kell.
§14/c) Az egészségügyi intézményekben elsőbbsége a szakmai ellátásnak van. A bürokratikus munkát minimálisra kell szorítani.
§14/d) Senki sem kötelezhető semmiféle védőoltásra, ha az meggyőződésével ellenkezik.
§14/e) Büntetendő műtétet nem kizárólag a beteg gyógyulása érdekében végrehajtani. (pl. valakinek a diplomamunkájához szükségeltetik műtét)
§14/f) Tilos az elhunytból átültetés céljából szervet elidegeníteni, a hozzátartozó aktuális engedélye nélkül.
§14/g) Tilos totálműtétet végrehajtani, ha a részleges is célravezető volna. (pl. a beteg anyaméhével az egészséges petevezetéket is eltávolítani)
§14/h) Tilos az orvosokat, orvosi segédszemélyzetet, ápolókat két műszakon át egyvégtében dolgoztatni. Csak katasztrófa esetén engedhető meg, hogy a normál munkaidő után, még több mint két órát teljesítsen. Túlóráit köteles a munkaadója honorálni.
§14/i) A körorvosi mentő és kórházhálózatnak az egész ország területét fednie kell, a gyógyszerellátásnak szintúgy.
§14/j) Gyógyszerkereskedés nem gyógyszertár. Az üzlethelyiség föliratán ezt érthetően jelezni kell.
§14/k) A társadalombiztosítónak fedeznie kell betege kórházi költségeit.
§14/l) Az orvos- és kórházválasztás szabad.
§14/m) Magánpraxis, klinika, rehabilitációs üdülő igénybe vétele esetén, az állami illetve magánklinika költségkülönbségét az igénybevevő fedezi.
§14/n) A kórházi orvos, akinek emellett magánpraxisa is van, igénybe veheti a kórház technikai felszerelését. Bérmentve, ha az igénybevétel nem okoz anyagi terhelést a kórháznak. Ha azt okoz, költségtérítés ellenében.
§14/o) A gyógyszereket teljes mértékben a társadalombiztosító fizeti a biztosított számára, ha annak jövedelme nem haladja meg a minimálbér kétszeresét. Ha meghaladja, hozzájárulás kötelező receptdíj formájában, mely nem lehet magasabb az átlagórabér ¼-énél.
§14/p) A szemüveglencsét egyszerű kerettel a társadalombiztosító fizeti. A drágább keret árának különbözetét a biztosított. Hallókészülék esetén az arány hasonló.
§14/r) A foghúzást, tömést a TB fizeti. Szájműtéteket szintúgy. Fogpótlás esetében a biztosított kötelező hozzájárulása nem lehet több egy havi nettó kereseténél.
§14/s) Sürgős beavatkozást igénylő esetekben, minden praxis és minden kórház köteles segítséget nyújtani. Magánpraxisok és kórházak is. Szigorúan tilos a sürgősen beavatkozásra szoruló pácienst bürokratikus inkvizíciónak alávetni. Ez utólag is lerendezhető.
§14/sz) Halaszthatatlan esetekben, ha nincs kéznél kompetens szakember, alacsonyabb képzettségű is beavatkozhat.
ÁLLAMVEZETÉS, KÖZIGAZGATÁS, POLGÁRI ENGEDETLENSÉG
§15/a) A MAGYAR SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG legfőbb képviselője a köztársasági elnök, akit a nép választ. Az elnökválasztáson bárki indulhat, aki büntetlen előéletű állampolgár, és van programja. Ahhoz hogy jelölt lehessen, legalább egy országgyűlési párt javaslata szükséges, vagy legalább 1000 önkormányzaté, vagy az egész ország területéről 100.000 aláírás. Az államelnök nem díszökör. Föloszlathatja a parlamentet, megvétózhat törvényjavaslatokat, rendeleteket, ha azok nincsenek összhangban az alkotmánnyal. Mozgósítást rendelhet el külső támadás esetén, és tűzparancsot adhat a parlament megkérdezése nélkül. Ő szentesíti az állami kitüntetéseket, adja vagy elveszi az állampolgárságot, és megkegyelmezhet elítélteknek.
§15/b) A Szövetségi Kormány és Parlament székhelye Budapest. A Parlament (Országház) két kamarás. Az alsóházban működik a Szövetségi Parlament, élén a miniszterelnökkel; a fölső házban a rész-országok (régiók) küldöttei. Azok miniszterelnökei, szakminiszterei, valamint a régiók által delegált közéleti személyiségek a gazdasági és kulturális életből.
§15/c) A rész-országok (régiók) első embere a direkt választott elnök, akinek jelöléséhez legalább egy párt javaslata szükséges, vagy 250 önkormányzaté, illetve 25.000 aláírás a régió területéről.
§15/d) Az országgyűlési képviselők száma a Szövetségi Parlamentben nem lehet több 200-nál, a regionálisban régiónként 40-nél.
§15/e) Kormányt a politikai győztes alakíthat, de joga van a miniszterelnöknek más párthoz tartozót vagy párton kívülit is kinevezni kormánypozícióra.
§15/f) A közigazgatási hivatalok stabilitása fontos államérdek. Ezért kormányzásban egymást váltogató pártoknak tilos alapos indoklás nélkül a hivatalokban személycseréket végrehajtani.
§15/g) A régióknak saját államháztartásuk és saját regionális minisztériumaik is vannak, mint kulturális, munkaügyi, szociális, gazdasági, pénzügyi, igazságügyi, közrendészeti és turisztikai. A központi kormánnyal a kooperatív kapcsolatot regionális miniszterelnökségek tartják.
§15/h) A régiók fegyveres karhatalommal is rendelkeznek, rendőrséggel és honvédelmi bázisokkal.
§15/i) A Szövetséget kifelé a központi kormány képviseli. Közös a pénzügy, külügy és hadügy. A központi kormány is rendelkezik az összes szakminisztériummal.
§15/j) Az iparűzési adó a régiókat illeti, és őket illeti a forgalmi adó 1/3-a. Továbbá a régió területén bevett jövedelemadó 50%-a. Családi házra, háztelekre sem az állam, sem a régió nem vethet ki adót. Örökösödési adót sem. Más egyéb adóbevételek elosztásában logikus mérlegelés alapján kell megegyezni.
§15/k) A gazdagabb régiók bevételük 20%-át a szegényebb régiók fejlesztésére fölajánlják. Jogot formálva a segély útjának követéséhez.
§15/l) A honpolgárnak alkalmazkodnia kell az alkotmányos rendhez, és támogatnia kell azt. Polgári engedetlenség akkor legális, ha a kormány
a) az alkotmány semmibevételével kormányoz;
b) elvesztette a választásokat, de erőszakkal hatalmon akar maradni;
c) sorozatosan tehetségtelenségről tesz tanúbizonyságot.
E három esetben fegyveres erővel is eltávolítható.
§15/m) Politikai, ideológiai indoklással tilos a kormányra támadni. Bizalmatlansági szavazást lehet indítványozni ellene, sőt népszavazást is lehet kezdeményezni előrehozott választások érdekében. Más módszer alkotmányellenes.
§15/n) Ha legitim kormányt fegyverrel kísérelnek megdönteni, az államhatalom fegyveres erőszakot alkalmazhat viszonzásul.
§15/ny) A rend és hon védelmezőjének joga van lőfegyverét használnia, ha fegyveres erővel áll szemben. A fegyverhasználat akkor is megengedett, ha súlyos sérülést okozható tárggyal fenyegetnek. Menekülőre hátulról lőni tilos. Indoklás: a megfutamodás az agresszió befejezését jelenti.
§15/o) Az alkotmány legfőbb őre az Alkotmánybíróság, melynek politikailag függetlennek kell lennie.
ALKOTMÁNYOSÍTOTT CÉLOK
§16/a) Ne napszámosai, hanem részvényesei legyünk az Európai Uniónak.
§16/b) Nem adható, nem is zálogosítható el országunk fölül a levegő, sem a légtér, földben és a földfelszín alatt lévő víz, olaj, gáz és egyéb bányakincsek. A termőföld sem.
§16/c) Létesíteni kell nemzeti valutaalapot, valamint nyugdíj és hitelbankot.
§16/d) Föl kell holtából ébreszteni a magyar mezőgazdaságot és megteremteni ezáltal a nemzeti önellátást. Ne engedjük, hogy külföldiek kezében mamutbirtokok képződjenek (lásd: §8/d). Azok ugyanis exportálnák a magyar mezőgazdasági termékeket fizetőképesebb országokba, itthon meg éhezne a nép.
§16/e) Erős honvédő hadsereget kell fölállítani, mert csak erős hadsereg tudja a függetlenségünket garantálni. Az államnak támogatnia kell harcászati képzést nyújtó egyesületek – un. paramilitáris szervezetek – működését, a törvényesség keretein belül.
§16/f) Az állam nem üldözhet önvédelmi kommuna vagy tájvédő egyesületeket. Azoknak nem tilthat meg fölismerésüket szolgáló jelvényeket és öltözeteket. Ezek a megkülönböztető jelvények ugyanis kívánatosak, mert így felismerhetőek és demonstrálják legalitásukat.
§16/g) Ápolni kell gazdasági és kulturális kapcsolatainkat rokonnépeinkkel minden ágon. Európa nem hálálta meg – mint korábban mást sem -, hogy mi törtük össze az emberiség történelmének legszörnyűbb diktatúráját. A szovjet gyarmati rendszert, ideológiájával egyetemben. Európa nem érdemli meg föltétlen ragaszkodásunkat.
§16/h) Meg kell teremteni az ország belső békéjét. Ennek értelmében helyén való megbocsájtani a néhai pribékeknek, besúgóknak, államkassza tolvajoknak, de helytelen megjutalmazni őket.
§16/i) Magyarország befogadó, de nem bevándorló ország. A célja ennek érdekében a jövevények integrálása, nem pedig nemzetiségek tenyésztése. (lásd: §1/f és §1/g) Az őshonos és már régen meggyökeresedett nemzetiségek kulturális intézményei éppúgy az állam támogatását élvezik, mint a magyar etnikum intézményei.
§16/j) A testnevelés, a sport fejlesztése és támogatása nemzeti érdek. Az állam köteles ennek érdekében áldozatot hozni. Szükség esetén e célból átmeneti különadót is kivetni. Ezt azzal indokolhatjuk, hogy a fiatalság egyre inkább számítógépek és elektronikus játékok előtt görnyed, és emiatt lelkileg eltompul, testileg elgyöngül. Az erre képtelenek pedig bandáznak, szereket használnak, kárt okoznak. A sport nevel, fegyelemre és kitartásra szoktat. A sportsikerek növelik az egyén önbizalmát, a versenyek erősítik a nemzeti tudatot. A sport egészségügyi szükségszerűsége közismert.
§16/k) Az iskolákban vissza kell állítani a humánus tantárgyak méltóságát; az irodalom, nyelv, történelem, és a művészetek oktatását. A képzőművészet oktatása különösen fontos, mert lelkileg és szellemileg is fejleszti az egyént. A humán tárgyak fontossága azzal is indokolandó, hogy a műveletlen technikai szakember nem éri el azt az eredményt sem szakmailag, sem nemzetközi kapcsolatokban, mint amit a művelt ember.
JELVÉNYEK, SZIMBÓLUMOK
§17/a) A Magyar Szövetségi Köztársaság zászlaja az eddig is használt nemzeti lobogó: piros, fehér, zöld, vízszintes rendezésben. Címere a jelenleg is elfogadott címer. Egyik mezőjében hármas halommal és kereszttel; másikban a váltakozó piros és ezüst csíkokkal. A pajzscímer fölött a Magyar Birodalom királyi koronája, melyet „Szent Korona” néven emlegetnek. Indoklás: Egy köztársaság címerére nem illenék korona, de ezt a magyar parlament annak idején heves viták közepette megszavazta. A Magyar Szövetségi Köztársaság azért tartja meg, mert magát a Magyar Királyság jogi utódjának tekinti.
§17/b) A koronát, mint tárgyat, a néhai Magyar Birodalom és a néhai nemzeti nagyságunk szimbólumaként tiszteljük. De nem ikonként. A magyar mentalitástól idegen a tárgyak imádata, és mindenféle bálványimádás.
§17/c) Nemzeti imádságunk a Magyar Himnusz. Ez minden magyar himnusza, ezért más himnuszra nincs szükség. Kivétel régi himnuszunk: a „Boldogasszony anyánk…” kezdetű ének.
§17/d) A Szózatot törölni kell a magyar érzelmek tárházából, mert nem igaz hogy másutt nem volna számunkra hely. A jót akarni rosszul károsabb, mint rosszat akarni. Iskolapéldája a Szózatnak azon kijelentése, mely szerint a magyarnak a nagyvilágban nem volna helye, csak itthon. Ez a szépen hangzó kijelentés hozzájárult ahhoz, hogy az újvilágba kivándorolt magyar milliók nem tömörültek kolóniákba. Gyerekeiket idegennek nevelték, hogy megkíméljék őket a lelki ismeret furdalástól amiatt, hogy nem Magyarországon élnek, halnak. Mindenütt, ahol magyarok egymásra találnak, verjen gyökeret a magyarság. Mert az nem lenne tragédia, ha 5-6 Magyarország keletkeznék a földkerekségen. A baj az lenne, ha ez az egy is eltűnnék!
§17/e) Az un. Árpádsávos zászló hadijelvény. Eredete nem Árpádra megy vissza, hanem a száműzött királyfiakra – Endre, Béla és Levente -, akik a száműzetésből lengyel haderővel tértek haza. Ez a lengyel hadsereg hozta magával a ma is használatos piros, fehér lengyel zászlót. A magyar hadsereg mindig is használta még 1956 után is, pl. tisztavatáskor. Helytelen érzelmileg és tudatilag a magyar nemzeti szocializmussal összekötni.
Őseink ránk hagyott bölcsessége értelmében, ami egyik népnek, nemzetnek jó, nem okvetlenül jó a másiknak. Az alkotmánynak, törvénynek a nemzethez szabottnak kell lennie, hogy sehol se szorítson kényelmetlenül. A magyarnak olyan alkotmányra, és abból indokolva olyan törvényekre van szüksége, melyek nem gátolják kreativitásában, és zaklatásmentes életet biztosítanak.
A MAGYAROK ISTENE óvja nemzetünket!