„Köszönöm Máté Imrének, Imre Bácsinak, azt a mérhetetlen és elmondhatatlan sok élményt, amiben részesített. Köszönöm a megtisztelő meghívását, kedves vendéglátását, amiben az évek során sok alkalommal volt részem házában, Bágyogszováton, kedves felesége Darázs Mária festőművész társaságában. Köszönöm az ott töltött időt, azokat a bensőséges, bizalmas beszélgetéseket, tanításokat, beavatásokat, amiben részesültem. Köszönöm az első Yotengrit könyveket, miket ajándékba kaptam tőle dedikálva. Köszönöm, hogy megtisztelt azzal, hogy teljesen váratlanul eljött hozzám, hogy felköszöntsön az 50. születésnapomon és ajándékként elhozta az első táltos dobomat, amit be is avatott. Köszönöm a közös utazások élményeit, az együtt töltött napokat, komoly beszélgetéseket, vidám, kacagós órákat. Köszönöm a szellemiséget, amit átadott és rám hagyott. Köszönöm Öreg Istennek, hogy úgy irányította az utam, hogy találkozhattam életem legnagyobb tanító mesterével, Máté Imrével. Közös utunk nem ért véget, fogunk még találkozni.
Imre Bácsi! Tudod jól, amikor hívsz, megyek hozzád, és fogom még hallani Tőled: „Szervusz Misim, már vártalak” …
Zengő Nyíl Bácsa! A legnagyobb tisztelettel és szeretettel emlékezem rád
Gecsey Misi…. Regős Ajtony”
(Kép: Gecsey Mihály és a Yotengrit Alapítvány gyűjteményéből)
