„Köszönöm Máté Imrének, hogy mint „nevesem biztos ősök tudásának őre”, nem csak a „hármas szent könyv” tanait, hanem minket, akik a tanokat olvassák, oltalmaz a leírt szavakon keresztül.
Bár személyesen nem találkoztunk, a szövegek olvasása közben megelevenedik ő is, és felmenőim hangját is hallani vélem. Olyan ez, mint az erdei patak. Először csak a víz csörgedezését lehet hallani valahonnan, tekintettel már nehezebb megtalálni, s ha megtaláljuk, akkor is van, hogy elveszítjük a nyomát, mert a föld alá bukik. Ilyenek Imre bácsi által leírt sorok is. Előbb csak sejteni lehet, miről szól valójában, majd látni véljük, mit üzennek a szavak, s aztán van, hogy megint elvesztjük a fonalat.
Ilyenkor tűnik fel a sorok másik patak-tulajdonsága. Minél többször olvassuk, minél közelebbről nézzük, annál több életet tudunk benne felfedezni. Mert bár valóban szent szövegek – ezt már első olvasatra érezhetjük, ahogy a szavak elkezdenek lüktetni az ereinkben – mégis a mindennapi életről szólnak, vezetve abban, hogy igaz, jó emberek lehessünk. Mert…
„Ki jó úton jár, bölcsességre törekszik, tudásra,
ki jó úton jár, szépre törekszik, nemesre.
Ki jó úton jár, alkot –
ereje mértékében maradandót,
ha nem többet, Jó Szomszédságot.
Azt mondják róla: híres jó ember volt.
Ez nagy érdem!”
Jánossy Bence, Budapest”
Máté Imrére emlékezünk hálával és szeretettel, aki tíz éve, 2012.06.16-án hunyt el. A vele személyes kapcsolatban lévők megemlékezései után, a következő tíz napban tíz olyan „tanítványa” tiszteleg előtte, akikkel személyesen nem találkozott, de a Yotengrit tanításait elkötelezetten követik. Megerősítve, hogy a tan él és szépsége, tisztasága egyre szélesebb kört ragad magával. Áldassék emléke!
(Kép: Internetről mentette és küldte az íráshoz Jánossy Bence)
