Az előadás elhangzott Rábapatonán Yotengrit Ünnepen, augusztus 9-én
(Helyezkedjenek el, aztán elkezdem. Mert csörömpölés, jövés-menés előadás közben nem jó. Egyszer egy vendéglőben tartottam irodalmi estet, egy versemet olvastam fel, és pont amikor a nő szépségét dicsértem, és az illatánál tartottam, akkor üvöltötte el magát a pincér, hogy „Ki rendelt itt savanyított halat?”…)
Most a gyógyászatról fogok beszélni. Ez nagyon fontos része a hagyománynak, mert táltosaink tudományához hozzátartozott. A gyógyászattal foglalkozót pedig arvisnak nevezték régen. Az Árpád-korban az akkori, egyetemeken végzett orvosokat fizikusoknak mondták, és arvisnak nevezték a táltos orvost. Akik ugyancsak elvégeztek magasabb iskolákat is. A leletekből tudjuk hogy nagyon jó sebészek voltak köztük, és nagyon jó belgyógyászok. Sebészeti eszközeikből tudjuk, hogy az úgynevezett damaszkuszi iskolához tartoztak, a sebészek legalábbis, ezt az eszközeikből látjuk.
Őseink gyógyító táltosai fölkerestek korabeli híres egyetemeket, főiskolákat, többek között a már említett damaszkuszit. Régészeti leletekből tudjuk, hogy sikeresen végeztek agyműtéteket is. Hiszen a bevert koponyákat vagy az ott levő daganatokat megműtötték, a hiányzó csontokat ezüst lappal pótolták. Ezt körbenőtte a csont, abból tudjuk, hogy élt tovább a páciens.
A táltosok gyógymódjait meg kell különböztetni az úgynevezett népi gyógyászattól. Utóbbiak utódai inkább a természetgyógyászok. A sámánisztikus gyógyászat az két-három fő ágból tevődik össze. Tehát egy szellemgyógyászati részből, és egy praktikus, növényi vagy állati termékekből épített gyógymódokból, pl. a gyógynövények alkalmazásából. Harmadik pedig életmód összeállítása, nem egy séma szerint, hanem egyenként, az individuumhoz alkalmazkodva. Ebben különbözik mindig is az akadémikus orvostudománytól, hogy nem az esetet helyezi előtérbe, hanem az egyént nézi. Tehát minden betegség emberenként más és más lefolyású, más-más eredetű. Ők nem a tünetet akarják kezelni, hanem nyomára akarnak jutni annak, hogy mi is idézte elő. Mert a hitük, vagy mondjuk inkább tudományos meggyőződésük szerint a betegség az rontás eredménye. Előállhat örömtelenség következtében például. Nem szabad általánosítani, de a krónikus betegségek nagyon gyakran lelki eredetűek. Már táltosaink nagyon fölírták a keresztény egyházak rovására az általános rontást. Mert az emberekben szorongást keltettek azáltal, hogy büntették a szexuális cselekedeteket. A szorongás az hozzájárul ahhoz, hogy az ember megbetegedjék. A belső bizonytalanság, a félelem valamitől, lehet egzisztenciális eredetű is. Például a mai világban, amikor az embereknek attól kell rettegniük, hogy elárverezik fölülük a házat, vagy munka nélkül maradnak, és nem tudják eltartani magukat és családjukat, ez szorongást idéz elő. Nem ez a szorongás váltja ki pl. a rákot, hanem ez teszi lehetővé, hogy a szervezet ne tudjon ellenállni neki. Mert a rák is egy parazita, jelen van bennünk, mindannyiunkban. Jön-megy, gyakran észre sem vesszük. Az a jó, ha nem vesszük észre, és elmegy magától, és nem kerítenek neki az orvosok nagy feneket. Mert általában a rák, amit őseink fenének neveztek, (a bőrrákot rossebnek), azáltal válik halálossá, hogy amikor a pácienssel közlik, azt hiszi, hogy a halálos ítéletét hallotta. Az első lépés, amit egy táltos orvos tesz, hogy megnyugtatja a beteget, hogy nem gyógyíthatatlan. De béküljön meg a lehetőséggel, hogy esetleg meghal. És ne azért akarjon élni, mert fél a haláltól, hanem azért akarjon élni, mert élvezni akarja az életet, mert föladata van. Ha ezt elérte, akkor lehet eredményesen gyógyítani. Pontosabban: hozzásegíteni az öngyógyításhoz. Mondjuk a magyar tudók, a rábaközi tudók, Tudós Nagy Ferenc és a többiek, nagy sikerrel gyógyítottak rákos daganatokat és bőrrákot egyaránt. Ők abból indultak ki, most párhuzamot húzok az orvostudomány és az ő véleményük között; az orvostudomány azt állítja, hogy a rák azért tud elhatalmasodni, azért keletkezik egyáltalán a daganat, mert bizonyos sejtek föllázadnak a központ ellen, az irányító szándékot ignorálják, és önálló életet kezdenek el élni. Táltosaink azt mondják, hogy ez így van, de nem maguktól lázadnak föl, hanem föllázítják őket. Helytelen információkat kapnak. Éppúgy mint amikor a számítógép vírussal fertőződik meg. Tehát a magyar táltosok, tudók, orvosok véleménye szerint mondjuk a vírusos megbetegedés vagy rák, helytelen információk, félrevezető információk következménye. És ez nem szőrszálhasogatás, hanem erre a tézisre építik fel a gyógymódot. Tudniillik azt mondják, hogy ha ott az információ, akkor intelligencia van mögötte. Erre az intelligenciára befolyást lehet gyakorolni. Lehet vele beszélgetni. Persze nem angolul vagy magyarul, sőt szavakkal nem is lehet, mert nem ért a szóból. De ért a képből. Tehát a gyógyítók, ha daganatot vagy bármilyen olyan betegséget kezelnek, amiről feltételezik hogy helytelen információ, más szóval rontás eredménye, akkor képben képzelik el nagyon erősen, hogyan zsugorodik vagy tűnik el a betegség, vagy az adott testrész egészségessé válik. Ugye sokminden előidézheti ezeket. A testet sokminden alkalmassá teheti, hogy rontás álljon elő, tehát helytelen információt kövessen, pl. a helytelen táplálkozás. Tudóink azt tanították, a modern kori Tudós Nagy Ferenc, vagy acsalagi Bendes József, hogy a kínzott állatok, a természetellenesen tartott állatok húsa, teje, tojása az káros, különösen a fiatalokra, például a nemzőképességet és a fogamzóképességet befolyásolja, rontja. Ehhez még hozzájárulnak a virtuális játékok, amikor semmi mást nem csinál valaki, csak ül a képernyő előtt. De nem azért mert ő rossz gyerek, hanem mert le van gyöngülve ilyen szempontból. Sokminden hozzájárul a gyöngítéshez még, például a környezetszennyezés.
A gyógyítás szempontjából tehát nagyon lényeges, hogy a beteget megnyugtassuk. Aztán úgy csináljuk, hogy elképzeljük, hogy az a bizonyos daganat zsugorodik. Képben képzeljük el. Ez a képben elképzelés az alapja az úgynevezett lósutyorgásnak, lósuttogásnak is nevezik, eredeti nevén duruzsolás. A lóduruzsolásnak az az alapja, hogy mondhatok én a lónak szavakat, csak azt érti, amire idomítva van, de ha elképzelem képben, és azt erősen beleszuggerálom a lóba, akkor meg fogja érteni. Na most ugyanígy vannak a vírusok, a rákos daganatok, de ugyanígy vannak egyéb normális szervek is, amelyek mondjuk betegek vagy nem működnek a központi irányítás szerint rendesen.
Másik gyógymód, hogy különböző gyógyszereket adok, étel ital formájában elsősorban, vagy bedörzsölésre kenőcs formájában, attól függően, hogy miről van szó. Az egyik bázis gyógyszere a magyar táltosoknak a kender. Kenderre építenek föl gyógyteákat, gyógykenőcsöket. Vastagbélrák ellen sikerrel alkalmazták például a lenmag vagy kendermag öntetet. Vagy teakeveréket: kender, zsálya és zöldtea keveréket. Vagy kender és fagyöngy keveréket. Nagyon fontos gyógyszerek voltak, és ma is lehet őket alkalmazni. A kenderrel az a probléma, hogy azt kikiáltották drognak, mert mint textil alapanyag útjában állt a nejlonnak Amerikában. És hát tényleg az indiai eredetű kenderből lehet drogot csinálni. De hát lehet a szőlőből is: a szőlőből bort, a borból konyakot, a konyaktól meg függővé válhat a delikvens. Lehet hogy egyszer rájönnek az amerikaiak, hogy azt el fogják rendelni, hogy kivágatják a szőlőket, és kikiáltják kötelezőnek a Coca Colát. A „koka” nélküli Coca Colát persze, mert a „kokát” is üldözik. És a magyar kormány túlteljesíti a normát, üldözni is fogja. Így vágják ki a szőlőket, de ezt az indokot még nem vetették be, valószínűleg ezt még tartogatják…
És hát a gyógynövények ismerete nagyon fontos. Bőrrák ellen lehet nagyon jó kenőcsöket készíteni. Itt nagy szerepet játszik a propolisz. A magyar táltos gyógyászatban a méhgyantának nagyon nagy a szerepe. Ugyanígy egy olyan gyógynövénynek, ami úton-útfélen gazként nő Magyarországon: ez a vérehulló fecskefű. Miután nem csinálok titkot belőle, elmondom, bárki készíthet magának ilyen kenőcsöt. Bármilyen pálinkába kendervirágot tesz, beleteszi üvegbe, másik üvegbe vérehulló fecskefüvet, aztán propolisz gyantával, neutrális kenőccsel ezeket összekeveri. Ez nagyon jó szer ekcémára, bőrrákra, kiütésekre. Csak a kendert nem vásárolhatja, nem termesztheti, hanem csak szedheti. Csak arra kérem az embereket, ne húzzák ki tövestül a kendert, hanem vágják, úgy hogy maradjon rajta még levél, akkor újranő.
Vagy lehet venni kendermagot. A kendermagot is használják két módon: bőrrák ellen úgy használják, hogy durván összetörik, és belekeverik csalánfőzelékbe. Ha van rá lehetőség, méhfullánkot, kevés fullánkmérget is tesznek bele.
Ezek nem az én találmányaim, úgy tanultam a mestereimtől, ők meg az ő mestereiktől. Tehát ilyen módon dolgozunk növényekkel.
De nagy jelentőséget tulajdonítottak a gyógyászatban a puhatestű állatoknak is. Kagyló, csiga, cserebogár pajor, megsütve. A csigát azonban nem ajánlom csak úgy egyszerűen megenni, mert nincs vörös vértestje, ezért meg tud enni pl. gyilkos galócát, semmi baja tőle. Szeretném azt a tévhiedelmet eloszlatni, hogy a csigarágta gomba nem mérgező. Azok minden gombát megesznek. Ezért a franciák, olaszok úgy készítik el a csigát, hogy földolgozás előtt néhány napig finom fűszernövényekkel etetik, aztán kiéheztetik hogy üres legyen a bele, és akkor készítik el. Tény, hogy betegeinknek adtak ilyesmiket.
Meg farügyeket. Többféle fa rügyét. Vagy juharfa levét. A juharfa kérgét megsértették, a levét lecsapolták, összegyűjtötték. Az indiánok is ilyen módon készítettek cukrot Amerikában.
Volt még egy módszerük. Ugye beszéltem a gyógynövényekről, beszéltem a kenőcsökről, különféle teákról. Volt ezeken kívül egy igen fontos, szellemgyógyászat körébe tartozó metódus, ez a hangterápia. Ezt az orvostudomány is ismeri, pl. érszűkületet hangterápiával gyógyítanak. De táltosaink dobbal is gyógyítottak. A dobnak egyébként a magyar sámánizmusban sokkal kisebb a szerepe, mint pl. az indiánéban. De ha már ennyire elterjedt a dob az indián cserkészet révén, akkor jobb megtanulni rendesen alkalmazni, gyógyítani vele. Ami gyógyít a dobszóból, az amit nem hallunk. Az infrahangok. Ha Herz-ben fejezem ki, akkor kb. 3és 10 Hz közötti rezgés az ami gyógyít és hat. Elő tud állni véletlenül is. A telekinézisnek is ez az alapja, amikor távolról mozgatnak, azt infrahanggal művelik. Már aki ért hozzá. Én nem értek hozzá. Nem is próbáltam. Mert nem szabad a cirkuszosságot összekeverni a táltossággal, a showmant a sámánnal. Szóval: dobbal lehet gyógyítani, infrahangok segítségével. Ezt ki kell kísérletezni. A sámán, táltos vagy tudó, nevezzük aminek akarjuk, ezt kikísérletezi. Én sámánt nem szívesen mondok mert ma minden félhülye sámánnak nevezi magát. És ugye már képezik is a sámánokat – ez olyan, mintha mintha mártírokat akarnának képezni vagy hitvalló szüzeket… De hát ez vicc ugye… A valóság az, hogy jött a váltás, és a nemzeti vágyakozás az igaz múlt iránt, de nem értettek igazán semmihez. Így kialakult egy iparág: Ősiségtermelő és –forgalmazó Kft-k egész sora. Ezek aztán püfölik a dobot…
De hol is hagytam abba? Hol tértem el? Szóval ott, hogy sámán. Ez egyébként tudót jelent az evenkik nyelvén: a sámán „az ember aki tud”. Csak a néprajztudománynak terminológiái vannak, és ők ezt alkalmazzák a maguk „szakkifejezéseként”. A szibériai népek sámánjai egyébként mindenesek, elöljárói egy kis közösségnek. Az adott közösségnek a sámán mindene: jogásza, papja, orvosa, részben bohóca is. Tudós Nagy Ferenc is szeretett szórakoztatni. Ismerjük az esetét a rendőrrel. Mikor egy rendőr vigyorgott rajta, Feri bácsi azt mondta: „Maga csak ne vigyorogjon, maga olyan hülye, hogy a nevét sem tudja leírni”. Azt mondja a rendőr: „Na hozzanak ceruzát, papírt!” Aztán úgy megmerevedett a keze a levegőben, amíg az öreg nem adott neki két pofont, meg se tudta mozdítani. A patonaiak tudják itt ezt a történetet. Vannak más hozzá fűződő történetek is. Például a pappal, Harsányi Lajossal. Jó költő volt, jóban is voltak, de nagyon bántotta, hogy a hívei inkább Feri bácsihoz mennek. Feri bácsit meg bosszantotta, hogy a papot ez bosszantja. Egyszer a papnak sürgős dolga volt, befogatott a hintóba. Feri bácsi megbabonázta a lovakat, azok nem indultak el, akármit is csináltak velük, akár aszalt szilvát is kínálhattak nekik. Kénytelen volt odaküldetni Feri bácsihoz, aztán ő elindította a lovait…
Tehát a lelki erőnek is nagy szerepe van a táltosok gyógyászatában. Ha rossz szellemet sejtenek a betegség mögött, azt el tudják űzni. Méghozzá harcos módon. Mert alapjában véve kétféle sámánizmus van: egy engesztelő típusú és egy küzdő típusú. Engesztelő például a dél-amerikai vagy az afrikai sámánizmus, ahol a gyógyítandó beteg helyett más objektumot bocsátanak a rossz szellem rendelkezésére, Dél-Amerikában tengerimalacot, Afrikában baromfit többnyire. A magyar táltosok és a szibériai sámánok általában megküzdenek, nem alkusznak. És ha a modern vallásokat megnézzük, ezek közül amelyekben a megváltás princípiuma jelen van, azok mind engesztelő sámánizmusból keletkeztek, azokból fejlődtek. Tehát a magyar táltos megmérkőzik a rossz szellemmel, és vagy ő veszít, de többnyire ő győz, mert több szellemet is segítségül hívhat.
Tehát a lelki erőnek igen nagy a jelentősége. De legfontosabb az, hogy a beteggel együtt tudjon működni. Jó, ha a beteg hisz benne, de nem föltétlenül szükséges.
Végül pedig: a gyógyítás nem presztízskérdés. Azt mondták a mestereim: örülj, ha meggyógyítasz valakit, de mihelyt büszkeség fog el, hagyd abba a gyógyítást. Mert nem a te érdemed, hanem az istenek adománya.
És ez így is van.
Én ezzel a gyógyítás részét most ki is merítettem.