Publikációk
Darázs Mária
Téli napforduló: a név eredete, az ünnep értelme, régi szokások - Máté Imre
(Lejegyzett változat, részletek)
(Az előadás Rábapatonán 2009. december. 21.-én hangzott el a Téli napforduló ünnepén)
„Most erről az ünnepről akarok beszélni, hogy miféle hagyományról is van itt szó.
A téli napforduló az év legrövidebb napja, régóta foglalkoztatta az emberek képzeletét. A szertartások azt szolgálták, hogy a sötétség további uralmát megakadályozzák. Ezen a vidéken nagyon sok a római eredetű hagyomány is, például némelyik rábaközi faluban még az én gyerekkoromban is volt az úgynevezett mustáros járás. Mustárnak nevezték vesszőből font korbácsot, és december havában a legények házról házra jártak. Megkérdezték, hogy van-e a házban valaki ellen valami panasz. Hát mindig volt ugye, tréfásan azt mondták, az asszony telhetetlen, a vénasszony pletykás, az ember lusta. Akire panasz volt, azt jelképesen elverték, hogy elűzzék a rosszat. Ez a szokás római eredetű, és a Rábaköznek nagyon sok köze van a római kultúrához. Tudjuk, hogy a római császároknak a nyári tartózkodási helye itt volt. A mai úthálózat egyharmada itt a Rábaközben már létezett a római időkben, és a helységek nagy része, így Csorna is létezett. Tehát ez a szokás, a „mustárosjárás” a rómaiaktól terjedt el. Náluk decemvireknek nevezték a csendőrséget, jelvényük a bárd vesszőkötegben volt, tehát a mustárosok vesszőkötege.
A békés termelés teológiája - Máté Imre
(Ez az írás az azóta megszüntetett Yotengrit Egyház nyilvántartásba vételekor született, s eredeti formában olvasható – a Szerkesztő)
-Nyilvántartásba vétetett a Yotengrit Egyház-
Végre! „ Yotengrit a Tengervégtelen Ős-Szellem Egyháza” néven nyilvántartásba vétettünk. Úgy tűnik, olyan jogászok ítélkeztek ezúttal, akik a törvényt ALKALMAZZÁK, nem pedig FÖLHASZNÁLJÁK elfogultan, vagy elkötelezettségből más egyház felé.
A finn-ugor viaskodásról - Máté Imre
A napóleoni háborúk kiváltották Európában a „nemzetek ébredését”. Ez a 19. század második felében csúcsosodott ki, amikor is a föllendülő tőkés iparosodás termelő gyáripart teremtett. A még zsenge tőke a nacionalizmus védelmébe kívánkozott. A népek nemzetek dicső múltat, nagyszerű ősöket és rokonokat kerestek. A kihalt nagy kultúrájú népeken civakodtak, mint mészáros kutyák a juhbőrön. A rokonság főismérvének a nyelvrokonságot vélték, akkor is, ha az a szerkezeti rokonságot jelentette csupán.
A népek származását egyenes vonalúnak képzelték. A közös szókincsen összevesztek, hogy ki az őstulajdonos és ki kitől, mit vett kölcsön.
Alkotmány - Máté Imre
KÖTÉSEK ÉS INDOKLÁSOK
Alkotmánytervezet a Yotengrit jegyében
MIÉRT MAGYAR SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG?
Az Európai Unió, melynek Magyarország tagállama, óhajtja és pártolja a regionalizálást. Ennek különösen ott van nagy jelentősége, ahol évszázadokon át erős volt a központi hatalom. Az ilyen országokban, pl. Franciaországban és Magyarországon megyerendszert alakítottak ki fölülről. Ez által akadályozták meg, hogy azok a központi hatalommal szemben ellensúlyként léphessenek föl. A tartományokból összeállt, vagy tartományokba osztott országok hátránya, a feudális anarchia veszélye volt, de gazdaságilag eredményesebbnek bizonyultak a távoli központokból irányított megyéknél. Önállóbbak voltak, ezért irányítóik gondolkodásra kényszerültek.
Magyarország esetében, legelőnyösebb államszerkezetnek az alulról szerveződő régiók szövetsége kínálkozik. Ebben a szerkesztésben az államrészek mint rész államok önálló hatáskörökkel (kompetenciákkal) rendelkeznek. Ez a rendszer gazdasági föllendülést eredményez a belső piacon, a világpiacon pedig együtt és külön-külön is kereshetik a boldogulást. Lehetőségük nyílik külön-külön a szomszédos országok régióival kooperálni, és regionális szinten, gazdasági és kulturális vonzáskörükbe integrálni az ottani magyarságot is. A tehetősebb régiók támogatni tudnák a szegényebbeket, mert ellenőrizhetnék a segély útját. Ezek a rész államok, mint korszerű régiók, megyék szövetkezéséből képződhetnek. A megye megmaradna közigazgatási alegységnek a régión belül.