Alkotmány - Máté Imre

1 / 15 oldal

KÖTÉSEK ÉS INDOKLÁSOK

Alkotmánytervezet a Yotengrit jegyében

MIÉRT MAGYAR SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG?

Az Európai Unió, melynek Magyarország tagállama, óhajtja és pártolja a regionalizálást. Ennek különösen ott van nagy jelentősége, ahol évszázadokon át erős volt a központi hatalom. Az ilyen országokban, pl. Franciaországban és Magyarországon megyerendszert alakítottak ki fölülről. Ez által akadályozták meg, hogy azok a központi hatalommal szemben ellensúlyként léphessenek föl. A tartományokból összeállt, vagy tartományokba osztott országok hátránya, a feudális anarchia veszélye volt, de gazdaságilag eredményesebbnek bizonyultak a távoli központokból irányított megyéknél. Önállóbbak voltak, ezért irányítóik gondolkodásra kényszerültek.

Magyarország esetében, legelőnyösebb államszerkezetnek az alulról szerveződő régiók szövetsége kínálkozik. Ebben a szerkesztésben az államrészek mint rész államok önálló hatáskörökkel (kompetenciákkal) rendelkeznek. Ez a rendszer gazdasági föllendülést eredményez a belső piacon, a világpiacon pedig együtt és külön-külön is kereshetik a boldogulást. Lehetőségük nyílik külön-külön a szomszédos országok régióival kooperálni, és regionális szinten, gazdasági és kulturális vonzáskörükbe integrálni az ottani magyarságot is. A tehetősebb régiók támogatni tudnák a szegényebbeket, mert ellenőrizhetnék a segély útját. Ezek a rész államok, mint korszerű régiók, megyék szövetkezéséből képződhetnek. A megye megmaradna közigazgatási alegységnek a régión belül.

 

A „Kötések és indoklások” paragrafusait egy megálmodott MAGYAR FÖDERÁCIÓnak szántam, mely még előállhat, a Magyar Szövetségi Köztársaság gazdasági és politikai sikerei nyomán. De alkalmazható a Magyar Köztársaságnak vagy csak Magyarországnak nevezett államra is.

Patetikusabb alkotmánytervezetet is írhattam volna, és minden bizonnyal írnak mások. Ám a hasznavehető alkotmány, nem parancsolatok özönét zúdítja elérhetetlen magasságból a honpolgárra, hanem hétköznapi alkalmazásra hasznavehetővé teszi azt az alaptételt, hogy mindent szabad, ami nem árt másnak. Az alkotmánynak azt kell megfogalmaznia  hogy mit nem szabad, és hogy mit kell cselekedni. Ami ezen kívül  van az magától értetődik. Mindent szabad, ami nem árt másnak! Ami árthat közvetve vagy közvetlenül azt kivonjuk, és előáll a jogi tétel: MINDENT SZABAD, KIVÉVE AMIT NEM!

Ahol rossz a törvény, ott a honpolgár az állam alattvalója. Ahol jó a törvény, ott a közösség tagja. Az embereket elsősorban nem az érdekli  hogy a magas politikában mi lehetséges, mi nem, hanem az hogy nyugton hagyják-e, békében tud-e élni.  Ezért tartottam fontosabbnak a mindennapi életre vonatkozó jogokat és tilalmakat megfogalmazni hangzatos frázisok helyett. A gyakorlati embert elsősorban nem az érdekli hogy pl. egyenlő-e minden ember, hanem hogy pl. macerálják-e azért, hogy a horgásznaplójába elfelejtett bejegyezni egy 10 dkg-s keszeget. Az is jobban érdekli, hogy mit eszik holnap.

Nem sokkal azt megelőzően, hogy Magyarország fölvétetett az Európai Unióba, azt mondtam a „Magyarország 2000 tanácskozás” parlamenti ülésén: „Arra kell törekednünk, hogy ne napszámosai, hanem részvényesei legyünk Európának!”

Napszámosai lettünk…

Azzá csaltak, loptak, hazudtak, árultak, árusítottak bennünket. Ady szavaival élve, „Vén huncutok és gonosz ostobák.”

Mégse csüggedjünk, mert van remény fölemelkedésre. Ez az alkotmánytervezet ehhez hivatott utat egyengetni.

Bágyogszovát, 2011. március 13.

                                                                                                                                       Máté Imre

 

„Íme, én, nevesembiztos ősök tudásának őre, szólok

UKKÓ, a BOLDOGASSZONY nevében.”

MINDENT SZABAD, AMI NEM ÁRT MÁSNAK 

Nem árt földnek, égnek,

nem árt más embernek.

Ne bánts, ne árts,

istápolj, segíts!

A jó törvény nem tégedet bánt,

másokat oltalmaz tőled.

A rossz törvény nem tőled véd másokat,

tégedet bánt.

Az ÁLLAM szabad egyének akaratának közös nevezőre hozott cselekvő eszköze. Ennek értelmében nincsen joga bármit is ENGEDÉLYEZNI, de joga és kötelessége jó és hasznos, meg szükséges cselekedetre buzdítani, és TILTANI mindazt, ami logikus mérlegelés eredményeként árthat közvetlenül, vagy közvetve másnak.

Erre vonatkozó tételek írásba foglalt tárát nevezzük

 

ALKOTMÁNYNAK.

Lényegére szűkítve csak két társadalmi rendszer létezik; az egyik, amelyikben mindent szabad, kivéve azt, amit mégsem, a másik, amelyben semmit sem szabad, kivéve azt, amit mégis.

E második típusú rendszer nagy létszámú, egyben sanyargató jellegű bürokráciát termel ki és életképtelenségbe sodorhatja az országot. Magyarországon ez a típus a honos… A Yotengrit világszemlélet jegyében szerzett alkotmány ezen akar változtatni.