Alkotmány - Máté Imre - ÁLLAMVEZETÉS, KÖZIGAZGATÁS, POLGÁRI ENGEDETLENSÉG

13 / 15 oldal

 

ÁLLAMVEZETÉS, KÖZIGAZGATÁS, POLGÁRI ENGEDETLENSÉG

§15/a) A MAGYAR SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG legfőbb képviselője a köztársasági elnök, akit a nép választ. Az elnökválasztáson bárki indulhat, aki büntetlen előéletű állampolgár, és van programja. Ahhoz hogy jelölt lehessen, legalább egy országgyűlési párt javaslata szükséges, vagy legalább 1000 önkormányzaté, vagy az egész ország területéről 100.000 aláírás. Az államelnök nem díszökör. Föloszlathatja a parlamentet, megvétózhat törvényjavaslatokat, rendeleteket, ha azok nincsenek összhangban az alkotmánnyal. Mozgósítást rendelhet el külső támadás esetén, és tűzparancsot adhat a parlament megkérdezése nélkül. Ő szentesíti az állami kitüntetéseket, adja vagy elveszi az állampolgárságot, és megkegyelmezhet elítélteknek.

§15/b) A Szövetségi Kormány és Parlament székhelye Budapest. A Parlament (Országház) két kamarás. Az alsóházban működik a Szövetségi Parlament, élén a miniszterelnökkel;  a fölső házban a rész-országok (régiók) küldöttei. Azok miniszterelnökei, szakminiszterei, valamint a régiók által delegált közéleti személyiségek a gazdasági és kulturális életből.

§15/c) A rész-országok (régiók) első embere a direkt választott elnök, akinek jelöléséhez legalább egy párt javaslata szükséges, vagy 250 önkormányzaté, illetve 25.000 aláírás a régió területéről.

§15/d) Az országgyűlési képviselők száma a Szövetségi Parlamentben nem lehet több 200-nál, a regionálisban régiónként 40-nél.

§15/e) Kormányt a politikai győztes alakíthat, de joga van a miniszterelnöknek más párthoz tartozót vagy párton kívülit is kinevezni kormánypozícióra.

§15/f) A közigazgatási hivatalok stabilitása fontos államérdek. Ezért kormányzásban egymást váltogató pártoknak tilos alapos indoklás nélkül a hivatalokban személycseréket végrehajtani.

§15/g) A régióknak saját államháztartásuk és saját regionális minisztériumaik is vannak, mint kulturális, munkaügyi, szociális, gazdasági, pénzügyi, igazságügyi, közrendészeti és turisztikai. A központi kormánnyal a kooperatív kapcsolatot regionális miniszterelnökségek tartják.

§15/h) A régiók fegyveres karhatalommal is rendelkeznek, rendőrséggel és honvédelmi bázisokkal.

§15/i) A Szövetséget kifelé a központi kormány képviseli. Közös a pénzügy, külügy és hadügy. A központi kormány is rendelkezik az összes szakminisztériummal.

§15/j) Az iparűzési adó a régiókat illeti, és őket illeti a forgalmi adó 1/3-a. Továbbá a régió területén bevett jövedelemadó 50%-a. Családi házra, háztelekre sem az állam, sem a régió nem vethet ki adót. Örökösödési adót sem. Más egyéb adóbevételek elosztásában logikus mérlegelés alapján kell megegyezni.

§15/k) A gazdagabb régiók bevételük 20%-át a szegényebb régiók fejlesztésére fölajánlják. Jogot formálva a segély útjának követéséhez.

§15/l) A honpolgárnak alkalmazkodnia kell az alkotmányos rendhez, és támogatnia kell azt. Polgári engedetlenség akkor legális, ha a kormány

a)       az alkotmány semmibevételével kormányoz;

b)       elvesztette a választásokat, de erőszakkal hatalmon akar maradni;

c)       sorozatosan tehetségtelenségről tesz tanúbizonyságot.

E három esetben fegyveres erővel is eltávolítható.

§15/m) Politikai, ideológiai indoklással tilos a kormányra támadni. Bizalmatlansági szavazást lehet indítványozni ellene, sőt népszavazást is lehet kezdeményezni előrehozott választások érdekében. Más módszer alkotmányellenes.

§15/n) Ha legitim kormányt fegyverrel kísérelnek megdönteni, az államhatalom fegyveres erőszakot alkalmazhat viszonzásul.

§15/ny) A rend és hon védelmezőjének joga van lőfegyverét használnia, ha fegyveres erővel áll szemben. A fegyverhasználat akkor is megengedett, ha súlyos sérülést okozható tárggyal fenyegetnek. Menekülőre hátulról lőni tilos. Indoklás: a megfutamodás az agresszió befejezését jelenti.

§15/o) Az alkotmány legfőbb őre az Alkotmánybíróság, melynek politikailag függetlennek kell lennie.