Alkotmány - Máté Imre - BIZTOSÍTÁSOK

4 / 15 oldal

 

BIZTOSÍTÁSOK

§5/a) A társadalombiztosítás fogalomkörébe tartozik a munkanélküli biztosítás - mint kockázatbiztosítás, továbbá a beteg- és balesetbiztosítás, valamint a gondozási biztosítás. A biztosított béréből a biztosító intézmény a bér nagysága szerint folyamatosan részesül, és teljesítő köteles.

§5/b) A társadalombiztosítás fogalomkörébe tartozik, mint gondoskodó biztosítás a nyugdíjbiztosítás. Ennek fedezete nem folyhat be semmiféle biztosítóhoz, hanem a biztosított nevén vezetett kötelező, zárolt nyugdíjkontóra könyveltetik. Biztosítókasszába, csak ennek a kontónak a kockázatbiztosítása kerülhet, melyet az állam tart kézben. A biztosított akkor veheti igénybe a kontót, ha annak összege annyi kamatot termel, hogy meghaladja az érvényben lévő létminimumot. A befizetett összegnek megfelelően előbb vagy utóbb mehet nyugdíjba. A kamatozó tőke az övé marad, ill. örököseié.

§5/c) A nyugdíjra befizetett összegeket vásárlóértékben kell jegyezni, és a tíz, húsz, harminc vagy negyven évvel azelőtt befizetett összegeket elszámolni. Ez azért kívánatos, mert a gazdasági fejlődés növekedő értékmutatója (GDP) a devalváció motorja, mesterséges pénzelértéktelenítés. Ennek terhét nem szabad a nyugdíjasokra hárítani.

§5/d) A nyugdíjtőkéhez csak olyan mértékben nyúlhat hozzá a tulajdonosa, hogy a tőke kamatai biztosítsák a hónapokra átszámított létminimum kétszeresét.

§5/e) A nyugdíjtőke, mivel megadóztatott pénzből halmozódott nem adóztatható, a kamat viszont adóztatható és terhelhető szociális levonással is, mint pl. betegbiztosítás, hasonlóan a munkabérhez.

§5/f) A nem munkavállaló nyugdíjbiztosítása csak annyiban különbözik a munkavállalóétól, hogy nem vonják le tőle, hanem ő maga fizet be tetszése szerinti összeget, melynek csak alsó határa íratik elő; mely az érvényben lévő létminimumot biztosítja.

§5/g) Keresetkiesés esetét a munkanélküliség biztosító, a betegség, baleset következtében előállt keresetkiesést - beleértve a nyugdíjalap fizetést - az illetékes biztosítók számolják el.

§5/h) A várandós, a szülő, a gyermekágyas, és gyermekét 3 éves koráig nevelő nő biztosítását az állam fedezi, és minden gyerekért megajándékozza még 3-5 évvel, képzettsége szerint osztályozva.

§5/i) Minden magyar állampolgár anyának, a jelenlegi határokon kívül is jár gyerekenkénti 3-5 év nyugdíjbeszámítás, ill. nyugdíjkifizetés az átlagkereset mértékében. Akkor is, ha másik állam is gondoskodik róla.

§5/j) A nyugdíjtőke nem foglalható le. Kamata pedig csak a hónapra átszámított érvényben lévő létminimum fölött.

§5/k) A gondozásbiztosítás akkor vehető igénybe, ha a biztosított bármilyen oknál fogva, bármily fokon segítségre, gondozásra szorul. A gondozásra utaltságnak több fokozata van. Ezekhez igazodik a biztosító teljesítéskötelezettsége úgy pénzbeli, mint tárgybeli juttatást illetően. Ez havi 100 óra teljesítménytől 300 óra teljesítményig terjed házi ápolás szinten, átlagórabérre átszámítva. Súlyosabb esetben a gondozó intézet költségeit veszi át a biztosító. A költségek fedezésébe bevonható a gondozott nyugdíja az érvényben lévő minimálbér felének erejéig. Ami az alatt van, az a gondozott legszemélyesebb kiadásait hivatott fedezni.

§5/l) A nyugdíjasnak joga van élni, joga van az élet örömeihez, és nem az állam kegyelméből, nem is az őt követő nemzedék terhére. A nyugdíjas nem a következő nemzedékkel szerződött és szerződik, hanem a nyugdíjintézetekkel.

§5/m) A nyugdíjas, ha 65. életévét betöltötte, ingyen utazhat az országon belül minden közjárművön. Ez a kedvezmény az EU minden nyugdíjasára kiterjesztendő.

§5/n) Mindenkinek joga van, akitől bármily formában nyugdíj céljára pénzt vett el az állam, teljesítését átfogalmaztatni a §5/c) értelmében.