Alkotmány - Máté Imre - TŐKE ÉS BÉR

5 / 15 oldal

 

 

TŐKE ÉS BÉR

§6/a) Tőke és munkaerő nem ellenségek, nem is ellenfelek, hanem együtt alkotják a produktív termelő erőt.

§6/b) A gépek rendeltetése elsődlegesen nem az, hogy az egy dolgozóra átszámított termelés megsokszorozódjék, hanem hogy megkönnyítse a munkát.

§6/c) A munka és a munkabér viszonyát a munkaerőpiac kereslet-kínálata alakítja. Az állam csak az alsó szintet, a minimálbért szabályozza. E szint fölött vagy megállapodnak:

a)      Fix bérezésben; óraszámtól és teljesítménytől nem függően.

b)      Megállapodnak fix órabérben.

c)       Megállapodnak teljesítmény arányú bérezésben.

d)      Megállapodnak nyereség-veszteséghez igazodó bérben vagy havi fizetésben.

e)      A munkavállaló vállalkozó minőségben szerződik a föladatok elvégzésére. Ez esetben számlát állít teljesítményéért.

§6/d) Baráti, szomszédi, rokoni segítség nem számít munkavállalásnak. Az az emberközi szolidaritás megnyilvánulása. Akkor sem adóztatható meg, ha honorálták, akár közvetlenül, akár áttételesen.

§6/e) Kiskorút termelőmunkára fogni tilos, de mindenképp biztonságos környezetben vállalhat erejét nem meghaladó munkát. Így lazán ismerkedik meg a munkaélettel és viszonya a pénzhez is egészségesen fejlődik.

§6/f) A 30 napnál nem hosszabb munkaviszonyból eredő bevétel ínségkeresetnek számít, és az adómentes pénzkeresésnek ezt a formáját minden Magyarországon tartózkodó külföldi is igénybe veheti. Hazánkban tanuló külföldiek számára meghosszabbítható az ilyen munkaviszony, de az már bejelentendő.

§6/g) Magyarországon a munkaélet nyelve a magyar. A külföldi vállalkozó nem vezethet üzemében más nyelvet. Ez nem azt jelenti, hogy más nyelven nem szabad megszólalni, hanem a belső dokumentációnak kell a hazai hatóságok számára magyarul érthetőnek lenni.