Alkotmány - Máté Imre - ERDŐ, MEZŐ, ŐSTERMELÉS

7 / 15 oldal

 

 

ERDŐ, MEZŐ, ŐSTERMELÉS

§8/a) A föld birtoklása éppúgy magántulajdon, mint bármi más ingóságé vagy ingatlané. A földdel tulajdonosa belátása szerint rendelkezik, ha a hasznosítás módja nem okoz senki másnak kárt.

§8/b) Aki erdőt telepít, azért telepíti, hogy haszna legyen belőle. Ennek okáért magántulajdonban lévő erdőt, hacsak nem ősfásról van szó, nem lehet közkinccsé nyilvánítani. Ha egy közösség mégis igényt tart egy magánszemély által telepített erdőre, facsoportra, bozótosra stb. akkor pótolnia kell folyamatosan azt a jövedelem kiesést, melyet egyébként az erdőgazdálkodással érne el a tulajdonos.

§8/c) Aki falura költözik, vagy más egyéb mezőgazdasági létesítmény közelébe, annak el kell viselni az azzal járó hangokat, szagokat, és egyéb kellemetlenségeket.

§8/d) A szántóföld, erdő és egyéb mezőgazdasági földterület adható, vehető és tulajdonosa annak adja, akinek akarja. Külföldi vagy belföldi egyaránt vásárolhat földet, de az önkormányzatoknak kötelessége arra ügyelni, hogy ne történjék területet fedő betelepülés, és ne képződjenek mamutbirtokok külföldiek tulajdonában.

§8/e) Az erdő, mező szántóföld birtoklójának és művelőjének joga van védekezni vadállatok kártevése ellen. Ez különösen vonatkozik a gyümölcsösök művelőire. Az állam nem minősíthet védett állatnak olyan állatot, melynek kártevéseitől a gazdákat nem tudja megvédeni. A védekezés nem jelentheti azt, hogy anyagi haszon érdekében megengedjük állatfajok kiirtását.

§8/f) Víz- és lápgazdálkodás is lehet magántulajdon jellegű. Tulajdonosa úgy hasznosítja, ahogy akarja, amíg nem okoz kárt a körülötte elterülő más tulajdonú területekben.

§8/g) Vizek, nádasok, lápok szennyezését semmiféle gazdasági érdek nem indokolja. Épp ezért a vizek szennyezőire a legsúlyosabb büntetéseket kell róni.

§8/h) A vadászat célja nem rejtett szadizmus kiélése, hanem a vadvilág karban- és egyensúlyban tartása. Másfelől táplálék beszerzés ősi módja. A halászat szintúgy. Magántulajdonban lévő mezőket, erdőket, ugarokat nincs joga a vadásztársaságoknak saját vadászterületté nyilvánítani.

§8/i) Bekerítetlen erdőkben és réteken mindenkinek joga van gombát szedni, ha csak ezt olvasható írással, könnyen felfedezhető táblák nem tiltják.

§8/j) Ha gépjármű erdei vagy mezei vaddal ütközik, nem lehet a kárt az illető területen működő vadásztársaságra hárítani. A gépjárművet kell vadkár ellen biztosítani.

§8/k) Vadkár esetén az elütött vad a károsultat illeti. Amennyiben valaki jogot formál a vadra (pl. birtoktulajdonos vagy vadásztársaság), akkor a kár megtérítésére is köteles. Az erdei és mezei vad eredendően senkinek sem tulajdona. Jogot az elejtéséhez az formálhat, akinek éppen a területén tartózkodik. 

§8/l) Legszigorúbban tilos állatokat természetükkel össze nem egyeztethető módon tartani. Tilos például a hideg évszak kivételével egész nap marhákat istállóban tartani. Tilos tyúkokat tojásgyár jellegű ketrecszisztémákban tartani. Tilos kutyákat láncon vagy szűk ketrecben tartani. Tilos az állatokat nem a fajtajellegnek megfelelő takarmánnyal etetni.

§8/m) A magyar állam védi és pártolja a magyar állatfajtákat.

§8/n) Őstermelő az, aki mezőgazdasági termékeket állít elő. A kereskedelmi láncolatban ő az első szem. Megfelelő előírások mellett, ha hagyományosan gazdálkodik, igényt tarthat a biogazdálkodó minősítésre. A hagyományos gazdálkodás eleve „bio”. Az ilyen gazdaságban egyensúlyban van az állattartás a növénytermesztéssel, mert az úgynevezett biogazdálkodás föltétele egyfelől a természetes trágya, az állatok számára pedig a megfelelő természetes környezet. Az őstermelőnek joga van termékeit földolgozni és piacra vinni.

§8/ny) A termőföld csak nagyon kivételes esetekben sajátítható el a hatóságok által. Például útépítés. Az érintett nem köteleztethető létalapja föladásához. Ezért a területveszteséget számára pótolni kell.

§8/o) Mindenki építhet földjére tanyát lakás céljából is, de nem várhatja el a közigazgatástól, hogy az számára ezt közművesítse.

§8/p) Az őstermelő a megművelt terület alapján és a termelt mennyiség alapján sem adóztatható meg. Adót csak a piacra vitt mennyiségre lehet terhelni. Ennek értelme az, hogy aki önellátásra rendezkedik be és nem termel lényegesen többet, az nem terhelhető adóval.

§8/r) Mindenkinek - aki megfelelő nagyságú területtel rendelkezik - joga van hálózatoktól független saját víz- és energia ellátáshoz. A magántulajdonban lévő földterület alatt a földteke közepéig a föld tulajdonosáé minden jog. Ha a terület alatt bányakincs, vagy termálvíz található a telek tulajdonosa saját hasznára megcsapolhatja. Kereskedelmi célra, kereskedelmi méretű kiaknázás esetén az ebből származó hasznon osztozni kell az érintett szomszédsággal, mert például a termálvíz esetében ő alattuk is csökken a szint.

§8/s) Ha egy bánya saját felszíni határait túlhaladja köteles az érintett szomszédságot a nyereségben részesíteni a behatolás arányának megfelelően. Esetleges földcsuszamlásokért, horpadásokért és épületkárokért ugyancsak a bányatulajdonos felel.

§8/sz) Magántulajdonban lévő földből előkerült régiség, kincs a föld tulajdonosát illeti. Ebből 1/3 rész a megtalálóé, ha az nem a tulajdonos. A műkincset vagy birtoklója helyezi el magángyűjteményben, vagy fölajánlja múzeumnak megvételre.