Alkotmány - Máté Imre - SZABÁLYSÉRTÉS, BŰNCSELEKMÉNY, BÜNTETÉS

9 / 15 oldal

 

SZABÁLYSÉRTÉS, BŰNCSELEKMÉNY, BÜNTETÉS

A szabálysértések, bűncselekmények listáját a törvényhozás állapítja meg, alkotmányban ehelyütt azokkal a témákkal foglalkozunk, amelyek az eddigi megfogalmazásokhoz képest új megfogalmazásra szorulnak.

 

§10/a) Gyanú nélkül senki sem ellenőrizhető, senki sem tartóztatható le.

§10/b) Sérti az emberi méltóságot, ha alapos gyanú nélkül, például megállítják kocsiját és ellenőrzik nem ivott-e alkoholt, vagy megnézik miután kijött egy áruházból, hogy nem lopott-e. Alapos gyanú nélkül tehát senki sem szondáztatható és nem zsebeltethető ki.

§10/c) Akit megállítanak ellenőrzés céljából, annak joga van fölvilágosítást kérni ennek okáról. Indokolt a gépjármű megállítása, ha például lopott kocsit keresnek, vagy a vezetés módjából arra lehet következtetni, hogy a vezető a kelleténél többet ivott, vagy a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekedett.

§10/d) Ha valaki más tulajdonát ellopja, vagy megrongálja az bűncselekményt követ el.  Ha valaki más lakásába vagy egyéb létesítményébe erőszakkal hatol be, az betörő, aki besurran, az tolvaj; mindkét esetben bűncselekményről van szó. Ha valaki úgy hatol be egy épületbe, hogy a bent lévőket erőszak alkalmazásával megfélemlíti, az rabló. A rablás bűncselekmény. Aki ilyen alkalommal gyilkol az rablógyilkos. Aki erőszakol, az a szerint követel el súlyos vagy még súlyosabb bűncselekményt, hogy a körülmények és az előzmények milyen mértékben befolyásolták a bűncselekmény elkövetését. Más-más elbírálás alá esik, hogy a megerőszakolt milyen viszonyban volt az elkövetővel, például hogy udvarló volt-e aki túl hamar akart célhoz jutni, vagy vadidegen személy, aki a megerőszakoltat áldozatnak szemelte ki. Továbbá befolyásoló a bűncselekmény megítélésére, hogy a megerőszakolt kihívóan viselkedett-e vagy sem. Továbbá, hogy a megerőszakolt megelőzőleg találka jellegű szituációban volt-e. Azért szükséges különbséget tennünk és különböző mértékben büntetnünk az erőszakolásokat - azok motivációját és körülményeit figyelembe véve -, hogy a maximális büntetéstől való félelem miatt ne végződjenek az erőszakolások gyilkossággal.

§10/e) A zaklatás nem erőszak, de súlyos kihágás. Mindazonáltal nem minősíthető zaklatásnak minden érintés vagy verbális közeledés. Zaklatásnak az számít, ha egyik ember a másikat akarata ellenére sorozatosan megszólítja, találkozásra kényszeríti, kommunikációs eszközök útján szövegel neki, vagy éppen nagyokat hallgat, mellyel az érintettet lelki terror alá helyezi.

§11/a) Bűncselekménynek számít a rágalmazás, az eredeti szöveget megmásító, csúsztató idézés, de annak számít a valóságos fogyatékosságok és röstellni való tények kiteregetése, hacsak azok nem a közérdeket szolgálják. A közéleti személyiségek, közszereplők esetében ez más elbírálás alá esik. A közéleti személyiségnek vállalnia kell, hogy érdeklődnek cselekedetei és gondolatai iránt. Mert könnyen válhat példaképpé.

§11/b) Emberölés és gyilkosság esetében a részegség nem mentő körülmény, az elmebetegség sem mentő körülmény, csak magyarázat. Gépjárművel okozott balesetben a részegség súlyosbító körülmény, de az ittas vezetés ténye önmagában nem bűncselekmény.

§11/c) A közrendészet föladata a közrend fönntartása nem pedig a bírságolás. A bírságolási célból történő ellenőrzések, például sebességmérés stb. útonállásnak számítanak.

§11/d) Külföldi fegyveres rablók és egyéb bűnözők idegen agresszor kommandósainak számítanak, és ártalmatlanná tételük ennek érdekében történjék. (lásd §2/i)

§11/e) A politikai szerepet vivő személy, ha az ország vagy a kormány gyöngéit, vagy akár pártpolitikai okból, mint ellenzéki a kormány által közölt hamis adatokat külföldön leleplezi, az súlyos hazaárulásnak számít. Aki a mindenkori kormány ellen külföldről kér segítséget, az annyi, mintha idegen hadsereget hívna be. Hazaáruló.

§11/f) A bíróságok függetlenek. Döntésüket el kell fogadni, kivéve, ha egyértelműen ellenkezik a logikával, vagy ha az elmarasztalt igazságtalannak véli a döntést.

§11/g) A bírósági beadványoknak van formájuk és tartalmuk. Ha a tartalom egyértelmű és világos, nem lehet formahibára hivatkozva a beadványt visszautasítani.

§11/h) Az ügyvéd föladata védence igazát bizonyítani. Vádlott esetében enyhítő körülményeket logikai rendszerbe foglalni és előadni, de nem föladata a siker érdekében hazudozni, sem védencét a tények meghamisítására fölkészíteni. Az ügyvéd cinkossá válik, ha szembe fordul az igazsággal.

§11/i) Bilincsbe verni és láncon vezetni csak elítélt és tetten ért bűnözőt szabad. Gyanúsítottat nem, kivéve, ha agresszívan viselkedik.

§11/j) A gyanú alapján letartóztatott személy nem tekinthető bűnösnek, amíg ez be nem bizonyosodik róla.

§11/k) Közvetett bizonyítással (indíciumok alapján) elítélt vádlott nem ítélhető fegyházra, csak börtönre, ha nem tett beismerő vallomást, mert a tévedés esélye fönnállhat. Ha az ilyen elítélt ártatlansága bebizonyosodik, kártérítésre jogosult.

§11/l) Az „ütés” bűncselekmény, a „visszaütés” nem. Az jogos védekezés. A szavakkal támadás viszonozható tettlegességgel, ha az indulatból történik.

§11/m) A névtelen följelentés nem használható föl büntetőjogilag.

§11/n) Tilos polgártársunk bármelyike után „szaglászni”, róla adatokat gyűjteni, filmezni, fényképezni, hangfölvételt készíteni, bűncselekmény alapos gyanúja nélkül. Gyanú esetén bírósági engedély szükséges.

§11/ny) Tilos polgártársunk intim életét dobra vernünk akkor is, ha annak résztvevői voltunk. Tilos hang- és képfölvételeket nyilvánosságra hoznunk, azokkal bármi módon visszaélnünk.

§11/o) A vádlónak kell bizonyítani a vádat, nem pedig a megvádoltnak ártatlanságát. Amit nem követtünk el, ahhoz nem kell bizonyíték.

§11/p) Családon belüli erőszak következtében elkövetett bűntény esetében megvizsgálandó, hogy a bűncselekményt nem kilátástalanság váltotta-e ki. Ez esetben a tettes fölmentendő. Családon belüli erőszaknak számít a tettlegességen kívül, ha valamelyik családtag verbálisan is zsarnokoskodik családján, vagy annak valamelyik tagján. Ha a szülők, nagyszülők, nevelők, a gyereket szexuálisan zaklatják. Zaklatásnak az számít, ha valaki ismételten, célratörően kísérletet tesz egy tőle függő személyt szexuális cselekedetre kényszeríteni, vagy rávezetni. Ha realizálta ezt a szándékot, akkor az erőszaknak számít. Az erőszak ezen fajtáját nevezik csöndes erőszaknak. Erőszaknak számít, ha a férj házastársát szexuálisan olyan cselekedetekre kényszeríti, amelyeket az visszautasít.

Nem számít családon belüli erőszaknak egy jogos indulatból elcsattant pofon. Nem számít zaklatásnak, ha a családtagok gyöngédek egymáshoz, vagy hancúroznak. A gyöngédség nagyon kívánatos az egészséges családi élethez. Nem erőszak és nem szexuális cselekedet családtagok öltöztetése, vetkőztetése, fürdetése, ápolása. A családon belüli meztelenkedés nem számít szexuális cselekedetnek, és erőszaknak sem. Házastársnak joga van a szexuális közeledést visszautasítani, ezáltal viszont válásra ad okot.

§11/r) Bűnözés megelőzés érdekében a gépkocsi rendszámából fölismerhetőnek kell lennie, hogy melyik megyéhez vagy nagyvároshoz regisztrálták.

§11/s) A drogtörvényt fölül kell vizsgálni. Magyarországon a mák ősi élelmiszer, a kender pedig textilanyag és gyógyszer. Azért, mert a kender versenytársa az amerikai műanyag szálnak, nem mondhatunk le róla. A kender többek között gyógynövény, textil és szigetelő anyagot szolgáltató rostanyag.